A dekupázsolt gyertyák könnyen és gyorsan elkészíthető ajándékok. A szalvétából kivágott mintákat a speciális ragasztó segítségével rögzítjük a viaszra. Gyertyadíszítő tollal, matricákkal tovább csinosítható a mű. Én az így elkészült gyertyáknak kerestem méltó csomagolást, s végül a mézeskalácsból készült doboz mellett döntöttem.
A dobozka oldalait először gondosan ki kell szabni a mézeskalács tésztájából. Ehhez nem árt alaposan átgondolni, pontosan mit is tennénk a dobozba: vegyünk méretet az ajándékról. Ha kicsit nagyobb lesz a doboz, nem baj, ha viszont kisebb, nem fogjuk tudni beletuszkolni az ajándékot. Én fedél nélküli dobozt képzeltem el, amiből szándékosan kilóg a gyertya, mert nem akartam, hogy elvesszen a dobozban, szerettem volna, ha szépen érvényesül. Szükségem volt dobozonként egy aljra, valamint két hosszabb és két rövidebb oldallapra. Miután kivágtam őket a tésztából, szívószállal lyukat vájtam a lapok minden sarkába. A szívószál tökéletes eszköz a művelethez: a lyuk így elég nagy ahhoz, hogy sütés közben a kissé megdagadó tésztában ne tűnjön el, de mégis kellően diszkrét.
Miután a lapok megsültek és kihűltek, jöhet a díszítés: a főszerep ezúttal is a hagyományos cukor-tojásfehérje mázé, amiről már többször szót ejtettem korábban. Ha készen vagyunk a lapok felékesítésével, és a máz is megszáradt, jöhet az összeállítás. Mivel a puha mézes elég sérülékeny, és nem tűnt túl biztonságosnak a doboz önmagában való szállítása, egy vastag kartonlap-alapra helyeztem az aljat, amit jó adag cukormázzal rögzítettem. Igazából akkor a legjobb folytatni az összeállítást, ha az alj kellően odaragadt már a kartonhoz, azaz megszáradt a ragasztóként funkcionáló máz.
A lapok rögzítése nem egyszerű feladat, igazi türelemjáték, ezért szánjunk rá időt bőven. Arany fonalból vágtam le darabokat, és a kis lyukakon átvezetve csomóra (a biztos tartás kedvéért), majd masnira (a tetszetős küllem kedvéért) kötve rögzítettem az oldalakat. Ha elkészül a doboz, nyolc ilyen kis masni díszíti a sarkokat. A fonal helyett papírszalag is használható, mivel annak jobb a tartása, könnyebb is dolgozni vele. Ebben az esetben a masnikötés helyett ollóval óvatosan pöndörítsük a szalagvégeket.
Ez a dobozka természetesen számtalan variációt rejt magában: alapja négyszög helyett lehet szabályos öt- vagy hatszög is, kisebb, egyforma oldalakkal. Készíthetünk hozzá fedelet is, amit nem kell kilyukasztani, rögzíteni, csak egyszerűen a doboz tetejére helyezni. Igen csinos megoldás az is, ha az alj és/vagy a tető kicsit túllóg az oldalakon, mintegy szegélyt, illetve ereszt képezve a dobozkán.
A díszítésről pedig csak annyit, hogy a cukormáz természetesen lehet színes is, használhatunk cukorgyöngyöket, vagy a sütés előtt a lapokat díszíthetjük magvakkal, mazsolával, szegfűszeggel. Ha pedig mindennel elkészültünk és az ajándékot is elhelyeztük a dobozban, egy finom tüllszalaggal köthetjük át művünket. Ilyen különleges csomagolást látván a hatás egész biztosan nem marad el! ;)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése