2012. december 24., hétfő

Karácsonyra

Remélem, tökéletesen sikerült a készülődés az ünnepekre, így hát nincs más hátra, mint hogy
boldog karácsonyt kívánjak mindenkinek!

 
Találkozunk jövőre ;)

2012. december 14., péntek

Ünnepi minták

Van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy harmonikusan díszítsétek fel a lakást az ünnepekre: keressetek olyan stencileket, amelyek tetszenek, és így ugyanazzal a mintával rengeteg mindent ékesíthettek, és az összhang garantált lesz a dekorációban!
Érdemes szétnézni a neten, én is mutatok egy oldalt, ahol találtok néhány szép mintát. Persze hobbiboltban is lehet vásárolni kész stencilt, amelynek előnye, hogy strapabíró műanyaglapból készült, és már nem kell a kivágással bajlódni, de így nem méretezhető át az igényeknek megfelelően a kép. Ha viszont a világhálón bukkantok rá egy tetszetős stencilre, nyomtatás előtt a kívánt méretre igazíthatjátok. Szerencsére nem fogyaszt túl sok festéket a nyomtatóból, így nyugodtan lehet próbálkozni az ideális méret keresgélésével.
Érdemes hagyományos papír helyett például fotópapírra nyomtatni, mert így egyszerűbb lesz dolgozni vele, hiszen tartósabb lesz a stencil. A papírra nyomtatott minta is átrajzolható egyébként irattartó fóliára, így is elérhető az időtállóbb stencil.
Ha óvatosan kivágtátok a mintát, már csak a megfelelő felületre kell tenni, és kifesteni. Javaslom, hogy ehhez ecset helyett szivacsot használjatok, mert így kevesebb festéket visztek fel, és kisebb az esélye annak, hogy a stencil alá folyik a festék. És szerintem sokszor érdekesebb is lesz a kész felület, mintha ecsetet használtatok volna.
A stencillel díszíthettek dobozkákat, gyertyát, a mikulásvirág vagy a karácsonyi kaktusz kaspóját, a karácsonyfára műanyag gömböket, porcelánfestékkel süteménykínáló tálkákat, bögréket vagy akár komplett teás, kávéskészleteket, textilfestékkel terítőt, textilszalvétát, kötényt, díszpárnahuzatot. Ha egyszínű papírba csomagoljátok az ajándékokat, egy stencilezett motívummal fel lehet dobni az alkotást.
Nagyon szép hatást érhettek el, ha ugyanaz az egyszerű minta tehát a lakás több pontján visszaköszön, sőt, akár a karácsonyi torta vagy muffin tetejére is rászórhatjátok porcukorból vagy kakaóporból egy sablon segítségével. 
Az én kedvencem az egyszerű magyalág pár bogyóval. Csak kétféle szín kell hozzá, sem kivágni, sem kifesteni nagy nagy ördöngösség, igaz?

2012. december 11., kedd

Karácsonyi recepttár

Annak, aki még nem döntötte el, pontosan mit is szeretne sütni-főzni az ünnepekre, és ötletekre, inspirációra van szüksége, és annak, aki már rég tudja, mi kerül majd az asztalra, de szívesen nézegetne recepteket, van egy ajánlatom, amely nem egészen új, de nem győzöm hangsúlyozni, én mennyire odáig vagyok érte: a BBC gasztro-oldala!
Itt minden alkalomhoz - így a közelgő karácsonyhoz is - találhattok fantasztikus recepteket részletes, közérthető leírásokkal és fotókkal. A BBC szakácsai közül pedig jó néhányat már amúgy is ismerünk a nálunk is látható műsoraikból és az itt is kapható könyveikből.
A gyűjtemény évről évre új receptekkel egészül ki, miközben a régiek is folyamatosan elérhetők. Az idei újdonságok között ott van például a hóember formájú karácsonyi keksz vagy a karácsonyi brownie.
Az aprósütemények mellett érdemes körülnézni a torták, a házilag készíthető, ehető-iható ajándékok és a karácsonyi koktélok között is!

2012. december 10., hétfő

Koszorút az ajtókra!



Az adventi koszorúk már bizonyára mindenkinél rég készen vannak, hiszen – bármennyire hihetetlen is – már az advent félidejénél tartunk, már a gyertyák fele ég. Azonban aki nem éri be a hagyományos koszorúval, és még bőven maradt alkotókedve, alapanyaga és kelléke a további díszek készítéséhez, annak javaslom, hogy kössön koszorút egy-egy ajtóra, ablakba, kapura. A mindenki számára jól látható díszek világosan jelzik: ebben a házban már nagyon várják az ünnepet! De az otthoni hangulat megteremtéséhez, a karácsonyra hangolódásban is segít egy ízléses koszorú.
            A koszorú a maga kerekded formájával az élet körforgását, teljességét hivatott jelképezni, és miért ne tehetné ezt a ház több pontján is? Én a magam részéről a bejárati ajtóra szoktam rendszeresen ilyen díszt készíteni, amely nemcsak a hozzánk érkezők ünnepi hangulatát emeli, hanem a ház lakóit is minden érkezéskor emlékezteti az ünnep közeledtére – és szerencsére ennek nem mindig csak az a hatása, hogy megemelkedik a stressz-szint a házban.
            Az alap általában ugyanúgy készül, mint az adventi koszorú esetében: egy szalmakoszorúra  hosszú, vékony kötöződrót segítségével fenyő- és más örökzöld ágakat rögzítek kis csokrokban úgy, hogy az újabb adag pikkelyszerűen mindig elfedje az előző ágvégeit. (Azt hiszem, erről már korábban is írtam.)
            Idén a fenyő mellett tiszafa-, tuja- és mahóniaágak kerültek a koszorúba. A kedvenceim az utóbbiak voltak, a szúrós szélű levelek ugyanis gyönyörűen fényesek voltak, míg több örökzöld – talán az idei rendkívül száraz nyár miatt – nevükkel ellentétben nem voltak kellően zöldek. Szokásomhoz híven itt-ott némi borostyánnal is kiegészítettem a csapatot, hogy emeljem a kompozíciók eleganciáját.
            Egyébként mohaalappal is nagyszerűen lehet dolgozni, csak az hajlamos picit koszolni munka közben, és nem használható fel olyan sok évig, mint a szalma – viszont nem gond, ha néhol kilátszik az alap alól, hiszen a színével szépen illeszkedik az ágak közé.
            Ha kész, jöhet a kreatívabb rész: a díszítés. A kapura, bejárati ajtóra kerülő alkotás szép felvezetése lehet a lakás dekorációjának, tehát mindenképpen előny, ha passzol ahhoz a koncepcióhoz, amelyet az adventi koszorú már megkezdett, és a karácsonyfa, meg az ünnepi asztal majd folytat. Szinte mindegy, milyen stílust, színeket választunk, a lényeg ugyanis a harmónia a dekorációk között! Ez abból a szempontból előny, hogy egyszerűbb beszerezni a kellékeket, megtervezni az egészet, mert van egy vezérfonal, amelyhez ragaszkodhatunk.
            Mivel a fényképezőgépem sajnos éppen ezekben a napokban beteget jelentett, csak körülírni tudom Nektek az én koszorúimat, megmutatni nem. Szóval én két bejárati ajtóra is készítettem koszorút, az egyiket a szüleimnek, a másikat magamnak. Mindkettő hasonló abból a szempontból, hogy piros bogyókkal, fahéjrudakkal és kisebb tobozokkal dekoráltam őket, felül középre egy nagy masni került, ahonnan egy díszt lógattam a koszorú közepébe. Mivel azonban más a színvilág, és más az a bizonyos középső dísz, egész más lett a két koszorú hangulata is.
            Az egyiken egy fehér gipszangyalka hintázik, a masni pedig ezüst-fehér, így nagyon elegáns, régies, nosztalgikus lett a stílusa. A másik közepét egy pirosra festett szalma-angyalka uralja, a masni is piros, és a koszorúra még szárított klementin-szeleteket is tettem (a narancs túl nagy lett volna). Ez így vidámabb, bohókásabb lett.
            És végre sikerült megvalósítanom egy hosszú évek óta dédelgetett álmomat is: csináltam egy óriási, kapura helyezhető koszorút is, kizárólag örökzöldekből, egyetlen dísze ugyanis egy jókora piros masni a tetején. Már régóta irigyeltem a főként amerikai filmekben látható malomkerék nagyságú koszorúkat, és idén el is készítettem.
            Az alap egy drótkarika volt, ezt megerősítettem néhány vastagabb borostyánággal, amelyek amellett, hogy szépek, merevebbé is tették az alapot. Erre jöhettek a már ismert technikával az örökzöld ágak. Nagyon szép lett, bármennyire is szerénytelenül hangzik! Az egyetlen hátulütője a dolognak, hogy mivel nem védett helyen van, az időjárás gyakran megtépázza, a hó is hajlamos szétnyomni az ágakat, így néha kicsit igazgatni kell. De megéri!
            Remélem, kedvet csináltam Nektek, hogy néhány koszorúval Ti is kiegészítsétek a lakás ünnepi díszítését!

2012. november 27., kedd

Karácsonyi álomshopping

Tudom, hogy már nem először ajánlom figyelmetekbe a londoni Harrods áruház karácsonyi shopját, de - mint talán már említettem - nálam csaknem tradíció, hogy így, ünnepek előtt ellátogatok a honlapjukra és szétnézek, képzeletben bevásárolok. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem a mindennapos rohanásban (pláne, amikor ilyen szép tavaszi napokat élünk november végén...) muszáj minden eszközt megragadnom, hogy ráhangolódjak a karácsonyra, nem szeretném, ha csak a fa alatt jönne meg az ünnepi hangulatom, hogy aztán 1-2 nap múlva már el is illanjon. Hiszen erről szól az advent, nem? Hogy  felkészüljünk, elkapjuk azt a bizonyos lélekemelő hangulatot. Na jó, a shoppingolás nem feltétlenül vág össze ezzel a lelki nézőponttal, de az a kis netes kirakatnézegetés, amelyet javaslok, nem kerül semmibe, nem kell beleolvadni a nagy, csúnya fogyasztói társadalomba, csak egy kis kellemes szórakozás, nem több.
Egy bögre forró csokival vagy teával az igazi!

2012. október 30., kedd

Kísérteties finomságok



Jön az újabb hosszú hétvége, és ha akkor is olyan vacak lesz az idő, mint manapság, valószínűleg sokunknak lesz ideje sütni-főzni kicsikét. A Halloween apropóján ajánlanék most Nektek néhány receptet, eszméletlen ötletesek, látványosak! Bárkit elkápráztathattok velük, és időtöltésnek sem rossz az elkészítésük.
Az alkalomhoz illő torta például egy komplett sírkert, kakaós alappal/sírhanttal, gyömbéres sírkövekkel - fantasztikusan egyedi!Másik kedvencem a szellemes muffin, itt a csokis alapra kerülnek a habos lepedőbe bújt kísértetek.
Érdemes még körülnézni itt, biztos találtok még pár remek ötletet. Próbáljátok ki ezeket a sütiket, mert szerintem egyszerűen haláliak. Bocs, ezt nem tudtam kihagyni!

Az én boszim


Előzetes terveimmel ellentétben végül mégsem a denevéres vagy a csillagos tököt faragtam ki, amelyeket mutattam Nektek pár napja, hanem egy régi ötletemet megvalósítva seprűnyélen száguldó boszorkát mintáztam.
Amint azt a (rosszul sikerült) képen láthatjátok, a boszim kellően nagy orrú, púpos vénasszony lett, de annál fürgébben repül a sötét, kísérteties éjszakában.
Nem volt nagy kunszt elkészíteni. Előzőleg papíron megterveztem a sziluettet, majd a tökre is rárajzoltam tollal, ezt követően pedig (na jó, a tök tetejének levágása és a zöldség kibelezése is megvolt) kezdődhetett az óvatos faragás egy éles késsel. Nagyon kell vigyázni, hogy biztosan jó helyen vágjunk, mert ha félrecsúszik a kés, és tönkremegy a minta... nos, nekem nem volt tartalék tököm, szóval nagyon figyeltem!
A boszi köré egy egyszerű keretet is hasítottam a tök héjába, a kés pengéjével karcoltam a vonalat, majd ennek mentén óvatosan kivágtam a héj felső részét úgy, hogy ne szaladjon be a kés a tök belsejébe, így csak a sárga húsán keresztül sejlik át a mécses fénye.
Ja, és eltettem pár kövér magot a tökből, ha nem felejtem el tavaszig, jövőre saját alapanyagot termelek a Halloween-dekorációmhoz!

2012. október 20., szombat

Őszi vendégvárók

Az előző bejegyzésben mutatott oldalon valami más érdekességre is bukkantam, amit szintén szeretnék megosztani veletek. Gyönyörű koszorúkat mutatnak ugyanis itt be, amelyek igazán méltóképpen díszíthetik az ajtótokat vagy az ablakotokat!
A természet ősszel hihetetlenül gazdagon kínálja a dekorációs eszközöket, a színes falevelek, a friss tobozok, a diófélék, a bogyók elképesztő választékban állnak rendelkezésre, ezért mindenképpen érdemes körülnézni a kertben vagy egy kirándulás alkalmával a természetben!
Nálunk ugyan most egy egyszerű, készen vásárolt dísz lóg az ajtón, de eléggé szégyellem is magam most már miatta, mert például az említett oldalon látható második koszorú mindössze egy mohaalap néhány kicsi dísztökkel. Tíz perc lehet maximum az elkészítése? És semmi extra nem kell hozzá, az eredmény viszont nagyon elegáns.
A legjobban mégis a földimogyorós tetszik. Én is gyakran használom, hiszen szép a formája, rusztikus a felülete, de ilyen mennyiségben, ennyire hangsúlyosan még nem alkalmaztam soha. Pedig működik!
Szóval? Jó ötletet adtam a hosszú hétvégére? :)

Tökminták

Közeleg a Halloween, lassan ideje beszerezni a faragásra szánt tökö(ke)t! Nem kell már most feltétlenül nekilátnotok a munkának, nálam is már egy-két hete figyel a legtökéletesebb példány, amelyet a boltban fellelhettem, mert amíg rémisztő dísz nem válik belőle, kellemesen ellehet a krizantémok, hangák, termések és más tökfélék társaságában, az évszakhoz illő kompozíciót, csendéletet alkotva. Ha túl korán kivájjátok ugyanis a tököt, fennáll a veszélye, hogy idő előtt megromlik.
Viszont ahhoz egyáltalán nincs túl korán, hogy elkezdjetek gondolkodni azon, idén milyen mintát is válasszatok a töknek! Valami klasszikus horrorelemet, mint amilyen a kísértet, a boszorkány, a denevér vagy a pók? Esetleg egy ijesztő fejet faragnátok, szintén egy örökzöld témát pedzegetve? Vagy a dekoratív jellegre helyezve a hangsúlyt, megelégednétek például tekergő vonalakkal vagy ismétlődő pöttyökkel?
Ihletért nézzetek szét (elsősorban természetesen amerikai) oldalakon, blogokon, sok helyen kinyomtatható sablont is fogtok találni. Én is hoztam egy oldalt, ahonnan letölthetők a minták, nézzetek körül, érdemes! Nekem a denevéres és a csillagos tök tetszett a legjobban, lehet, hogy ezek közül készítem el valamelyiket az idén. Esetleg mindkettőt...?

2012. augusztus 13., hétfő

Nyári befőzés

Tudom, már ezer éve nem írtam ide semmit, aminek az oka egyszerű volt: nem volt miről írnom. Az utóbbi időben nem volt sem időm, sem lehetőségem nagyon alkotni, sütni-főzni, kreatívkodni, ha meg valami mégis összejött, arra már végképp nem jutott energiám, hogy még be is számoljak róla. 
De úgy látom, azért vannak még, akik látogatják ezt az oldalt, szóval a kedvükért próbálok egy-két apróságot idecsempészni, még ha nem is ígérhetek mindig valami eszméletlenül egyedi nagy dobást, saját alkotást. Ahogy most sem, ám a Butlers hírlevelében megint olyan jó kis receptet találtam, hogy úgy gondoltam, megosztom Veletek, hátha kedvetek szottyan kipróbálni. 
Lekvárfőzésről van szó, és most, amikor még/már nincs olyan irtózatos hőség, meg lehet próbálkozni ennek a kis ínyencségnek az elkészítésével. Ha pedig bejön, talán érdemes már most a karácsonyra gondolva ajándéknak is készíteni néhány üveggel - a tél közepén biztosan mindenki szívesen fogadja majd a nyár ízeit!
Szóval, íme: A vaníliás-mandulás őszibarack dzsem


Hozzávalók:
- 3 kg érett őszibarack
- 40 dkg cukor
- 3 dl száraz habzóbor
- 2 zacskó 4:1 arányú dzsemzselésítő 
- 1 rúd vanília kikapart magjai
- 15 dkg szeletelt mandula, esetleg durvára vágott dió


Az őszibarack héját húzzuk le, és magozzuk ki. Ha nem lehet lehúzni a héját, akkor mártsuk pár másodpercre forró vízbe, így már könnyedén lehúzhatjuk. Vágjuk falatnyi darabokra, és a cukorral, vaníliával, és a borral főzzük 20 percig, néha megkeverve. Vegyük nagyra a lángot, és keverjük bele a zselésítőt, majd ezzel is főzzük nagy lángon további öt percig. A mandulát csak a végén adjuk hozzá.
Gyorsan töltsük az üvegekbe, zárjuk le, és pár napra tegyük dunsztba: ágyneműk közé, vagy egy törölközővel bélelt, jól záródó hűtőtáskába. 
Ha hagyományos üvegben készülnek a dzsemek, akkor miután lezártuk, fordítsuk fejre tíz másodpercig, így a forró dzsem a tetőben is megöli az esetleges csírákat, nincs szükség tartósítószerre.