2010. június 11., péntek

Levendulafüzér


Elérkezett az én egyik kedvenc időszakom: nyílik, illatozik a levendula. Nagy álmom egyszer egy hatalmas levendulamezőn sétálgatni, sőt, saját levendula ültetvényt telepíteni; addig is a kertben most pompázó virágokat igyekszem csodálni, és különböző módon felhasználni, eltenni a hideg, virág, színek és illatok nélküli napokra.

A klasszikus módszer e fantasztikus virág "feldolgozására" a szárítás, nálunk is több csokorra való szárad, készülve molyirtó küldetésére a szekrényekben, fiókokban. Ám szerintem vétek a ruhák mögé rejteni az összes levendulát, mert egyébként egy nagyon csinos kis virág, többedmagával, csokorban pedig roppant elegáns látvány. Érdemes belőle szép kompozíciókat készíteni, amelyek aztán megszáradnak, és egész évben kiválóan díszítenek.

A levendula nagyon finom, nőies virág, tökéletes éke lehet például a hálószobának, de bármilyen helyiségbe kerülhet, ha színe illik az adott szoba árnyalataihoz. Különösen jó kiegészítője lehet a régiségekkel, klasszikus bútorokkal berendezett helyiségeknek. Mivel alapvetően a mediterrán vidékek lakója, a francia és az olasz stílus remekül passzol hozzá, de egy kecses kis szárított csokor egy elegáns szalaggal szerintem leginkább az angol otthonokra emlékeztet. Mint az a dísz, amelyet most készítettem.

A képen látható levendulacsokor összeállítása nagyon egyszerű művelet, olyan, mintha koszorút fonnánk. Néhány szál virágot összefogtam, vékony dróttal körbetekertem, majd ehhez rögzítettem sorban az újabb és újabb kis kötegeket, amelyek mindegyikét a dróttal fogtam hozzá a többihez. Tetszőleges hosszúságú dísz készíthető ezzel a módszerrel. Ha elértük a kívánt méretet, a dróttal gondosan rögzítjük a csokrot, és készen is vagyunk.

Természetesen lehet koszorút hajlítani ebből a füzérből: a vékony száraknak és a drótnak köszönhetően könnyen formára alakíthatók a virágok. Ekkor dróttal alaposan összekötjük a végeket, és mehet is például az ágy fölé, a falra, csodálatosan mutat majd.

Nyilvánvalóan úgy is köthetünk koszorút, hogy egy kész alapra rögzítjük a virágokat, ezt akár magunk is hajlíthatjuk erősebb drótból vagy egy ágból. Nem kell ragaszkodni a kör formához, nagyon romantikus díszt kaphatunk például egy szív formával. A levendulakoszorú egyébként képkeretnek is kiváló, rendkívül egyedi.

Nos, visszatérve az én csokromhoz, egy szalaggal tüntettem el a drótot, miután a szárakat megfelelő hosszúságúra vágtam. Mivel a levendula elég visszafogott árnyalatú, mindenképpen egy hasonló, nem harsány színt tudok elképzelni mellé: krémszínt, fehéret, rózsaszínt, zöldet, lilát - a lényeg, hogy halvány, pasztellszín legyen. Mintás szalaggal is lehet próbálkozni, de nekem az egyszínű valahogy jobban illik ehhez a virághoz.

Ez a csokor kerülhet polcra, asztalkára, ablakpárkányra, szekrényre - roppant elegáns, finom dísze lesz otthonunknak.

Van még egy pár levendulás tervem, amelyek folyamatban vannak, igyekszem majd beszámolni Nektek azokról is! De természetesen a Ti ötleteiteket is szívesen fogadom! :)