2011. július 9., szombat

Morzsás-barackos


Egy nagyon finom, gyümölcsös nyári süteményt ajánlok most Nektek. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ilyen meleg napokon egyszerűen nem kívánom a krémes-csokoládés édességeket, inkább friss, üdítő, nem túl édes, gyümölcsös sütikre vágyom. És mivel gyümölcsből aztán tényleg nagy a választék mostanság, fantasztikusan lehet variálni az ötleteket, az alábbi receptet is szinte bármilyen gyümölcsből ki lehet próbálni, amit csak szerettek vagy ami van otthon.

Kicsit az angol morzsasütire hasonlít ez a desszert, csakhogy azzal ellentétben itt nemcsak arról van szó, hogy a gyümölcsre rászórjuk a tésztamorzsát és megsütjük, hanem alapot is készítünk neki, így egy elegánsan szeletelhető, könnyebben kezelhető süteményt kapunk.

Nekem egy nagyobb adag nektarinom volt, amit el kellett használni, így ebből készítettem. Körülbelül fél kiló gyümölcsre van szükség, megpucoljuk, kockákra vágjuk és kevés vízzel meg cukorral főzzük, hogy megpuhuljon kissé. Természetesen a víz mennyisége függ a felhasznált gyümölcs levesességétől, a cukor az édességétől, a főzési idő pedig a keménységétől. Nem kell szétfőzni, nem lekvárt készítünk, maradjon roppanós! Tegyük félre a lábost, hagyjuk kihűlni a gyümölcsöt.

Közben a tésztához 225 gramm lisztből, 200 gramm vajból/margarinból, 100 gramm cukorból és 1 csipet sóból morzsa állagú tésztát keverünk robotgéppel. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe beleszórjuk a tészta kétharmadát, belenyomkodjuk, hogy összefüggő alapot kapjunk, és közepes fokozaton 10 percig sütjük.

Ha kihűlt a tészta is kissé, megszórjuk némi darált dióval/mogyoróval/mandulával, hogy némileg felszívja majd a gyümölcs levét, és eloszlatjuk rajta a gyümölcsöt, majd rászórjuk a tésztamorzsa maradékát. Jöhet még rá egy kis darált dió, majd mehet vissza a sütőbe 30 percre.

Kitűnő, zamatos, nagyon gyümölcsös finomság! Én már alig várom, hogy szilvás verzióban is kipróbáljam ;)

Illatos koszorú


Már tavaly nyáron írtam Nektek egy nagyon szép díszről (még most is megvan!), amelyet az egyik kedvenc nyári virágomból, a levendulából készítettem, és már akkor is megemlítettem, hogy érdemes koszorút kötni ebből a fanatasztikus illatú virágból. Idén végre sort kerítettem erre is.

Én egy elég egyszerű módszert választottam: egy koszorúalapra rögzítettem a virágokat, amelyeket néhány szálból álló kisebb csokrokba fogva dróttal fogtam az alaphoz. Egy jó hosszú és vékony drótszál kell ehhez a művelethez, persze, ha elfogy, könnyen hozzá lehet toldani. Az egyik kezemmel az alaphoz szorítottam a virágokat, a másikkal körbetekertem a drótot a koszorú körül, majd újabb virágadag, újabb tekerés... Haladós, könnyű módszer.

Az én alapom hungarocellből készült, aminek az a hátránya, hogy a túl erősen meghúzott drót belevág, talán a szalmaalap megfelelőbb lett volna, de az nem volt itthon.

Mérettől függően nagyon hamar elkészül a dísz, amelynek már csak meg kell száradnia, és pompás illatot áraszt egész évben. Természetesen át lehet kötni egy szép szalaggal is, a legjobb, ha valamilyen visszafogott színűt választotok, mert a levendula nem egy harsány árnyalatú virág, és ahogy szárad, csak fakóbbá válik, nem lenne szerencsés, ha a szalag háttérbe szorítaná. Igazi, mediterrán hangulatot áraszt, de szerintem olyan romantikus, hogy talán hálószobába való leginkább ;)

Sajnos a képen nem az én koszorúm szerepel, a képeim nem sikerültek túl jól, de én is hasonlóan tömött, dús koszorút kötöttem.