Na jó, ez sem teljesen magától jött, egy német magazinban láttam egy fotót, ami alapján elkészítettem az idei ajándékkísérő-kollekciómat. Merthogy az ajándékkísérő fontos darab. Nem csupán arra szolgál, hogy biztosan a célszemélynek adjuk át az ajándékot, vagy hogy csinos kis kiegészítője legyen a csomagolásnak, hanem ha igazi kis műalkotást kanyarítunk belőle, ez is egy apró ajándék lehet, amit szeretteink szívesen őriznek meg hosszú évekig.
Éppen ezért az ajándékkísérő nálam minden évben más és más, valami igazán egyedi és különleges, így a bolti verzióknak már rég búcsút mondtam. Tavaly mindenkinek a nevét kihímeztem és egy karácsonyi mintás kartonra ragasztottam, így az ünnepek után akár könyvjelzőként funkcionálhattak tovább a kis kártyák. Vagy hímezhetünk egy-egy apró motívumot (fenyőfát, ajándékcsomagot, mikulást, angyalkát, stb.) is, amit kartonból hajtogatott kártyára tehetünk. De lehet az ajándékkísérő egy karácsonyi gipszfigura vagy gyertya is, amire ráfestjük a megfelelő nevet, vagy a különösen szépen sikerült mézeskalácsokra is írhatjuk a neveket cukormázzal. Persze az is szép, ha egy kártyára szabad kézzel festünk vagy rajzolunk valamilyen karácsonyi mintát.
Visszatérve az idei műhöz: ez egyszerűen készülő darab, ami viszont a száradási idők miatt több lépésből áll, így nem árt idejében hozzálátni. Az első szakaszban elkészítettem az alapot, ami szokatlan, ám szerintem nagyon is mutatós megoldással készült: újságpapírból. Egy fehér kartonlapra ragasztottam fel az újságpapírt. Nagy szerencsémre sikerült egy olyan lapra bukkannom, ami éppen a sok évtizedes fennállását ünnepelte és változatlan formában adta közre egykori megsárgult lapjait. Így olyan, mintha tényleg egy ősöreg újságot húztam volna elő a padlásról. Ebben az esetben a minél apróbb minták mutatnak jobban, így a hatalmas szalagcímeket érdemes kerülni, az összefüggő sorok a legmegfelelőbbek. Akinek ez a megoldás túl merész, válasszon apró mintás karácsonyi csomagolópapírt, vagy esetleg alapból karácsonyi mintás kartont, így megspórolhat egy lépést.
Közben a mintáknak is nekiláttam: egy másik fehér kartonra karácsonyi szalvétákból kivágott mintákat dekupázsoltam. Miután mindkét ív megszáradt, hozzá lehet kezdeni a következő fázishoz. (Pontosabban a ragasztó miatt hullámos papírokat célszerű egy-két napig könyvek alatt préselni.) Az újságpapíros lapból kivágtam a kártyákat, a szalvétás papírból pedig körbevágtam a mintákat. Ez utóbbiakat aztán ráragasztottam a káryák közepére. Mivel a mintákat is vastagabb papírra dekupázsoltam, kicsit térbeli lett a hatás :)
Eredetileg a már dicsőített kontúrmatricákból szántam pár sormintát a kártyák aljára és tetejére, de nem kaptam, így improvizáltam, és aranycsillámos stifttel húztam pár mintát. Végül kilyukasztottam, arany fonalat fűztem bele, és mehet is a csomagra! :) Ugye milyen egyszerű?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése