2011. február 9., szerda

Félméteres


Elhatároztam, hogy hétvégén igenis nekiállok egy olyan süteménynek, amely nem az a gyorsan összedobható fajta, hanem sokat kell dolgozni vele: piskóta, krém, máz, ahogyan kell. Egy hihetetlenül finom és nagyon mutatós desszertre vágytam, ha már annyi idő után végre ráértem a konyhában foglalatoskodni. Végül úgy döntöttem, hogy egy klasszikust, a méterest igazítom a saját ízlésemhez és elképzeléseimhez, és mivel az eredeti adag felét készítettem el, elneveztem félméteresnek.

Az alapot egy olyan piskótareceptből sütöttem meg, amelyet gyakorlatilag mindenhez használni szoktam: tortához, muffinhoz, őzgerinchez... Ezúttal hosszú, szögletes kenyérformába öntöttem a tésztát. Szerintem már mutattam Nektek ezt a piskótát, de a biztonság kedvéért most is leírom.

Azért szeretem ezt a receptet, mert egyszerűen minden hozzávalót egy nagy tálba kell dobni, az egészet összekeverni és megsütni. Ideális, ha utána még krémet és mázat is készíteni kell. Szóval kell hozzá 250 gramm liszt, 1 csipet só, 1 csomag sütőpor, 250 gramm cukor, 2 tojás, 200 ml tejföl/kefír/joghurt, 150 ml víz és 60 ml olaj. Én kakaós változatot sütöttem, így 2-3 evőkanál holland kakaóport is utánaküldtem. Az egészet összekevertem egy kanállal (felesleges is elővenni a robotgépet), majd a kizsírozott-kilisztezett formába öntöttem. 180-200 fokon tűpróbáig kell sütni, ha túlságosan pirulna a teteje, alufóliával le lehet takarni.

Amíg a piskóta hűlt, összeállítottam a krémet. Ehhez először 1 csomag vaníliás pudingport a tasakon lévő utasításokat figyelmen kívül hagyva 400 ml tejjel felfőztem, majd félretettem hűlni. Közben 125 gramm vajat 100 gramm cukorral habosra vertem, majd a kihűlt pudingot kanalanként hozzáadagoltam. Így egy nagyon könnyű, habos krémet kaptam, amelyet egyébként tortákhoz is kiválóan lehet használni.

Most következett az összeállítás, a lényeg, hogy különösen látványos, szokatlan, függőleges csíkozású süteményt kapjunk: ujjnyi szeletekre vágtam a piskótát, majd a krémmel egymáshoz ragasztottam őket, azaz minden megkent szeletet az előzőhöz állítottam, gyakorlatilag újra összeállítva a veknit.

Ezután tortabevonó csokoládéval öntöttem le, tapasztalatom szerint a 100 grammos mennyiség kissé szűkösen elég, mert a rések miatt nehéz egyenletesen eloszlatni a csokoládét a süteményen. Végül pocukorból és citromléből kevert mázzal "becsíkoztam". Ahhoz, hogy függőlegesen krémes szeleteket kapjunk, ferdén kell felvágni a süteményt.

Ez a desszert, amely másnap lesz igazán jó, nemcsak istenien finom, de fantasztikusan variálható is. A tésztát természetesen nem kell feltétlenül kakaóval elkészíteni, de legjobban talán a krémet lehet variálni: sokféle pudingport választhattok hozzá, puncs- vagy eperízűvel például szép rózsaszín lesz, de a csokoládés vagy a karamellás is csinos árnyalatot adhat. A krémbe keverhető rum, fűszerek, apróra vágott friss vagy aszalt gyümölcs is. Az én fantáziámat különösen két változat izgatja: kakaós piskóta narancshéjjal, hozzá narancsos krém: ugyancsak belereszelt héjjal és kandírozott narancshéjkockákkal. Esetleg ugyanaz citrommal... Továbbá a kakaós piskóta áttört málnával, eperrel vagy ribizlivel ízesített krémmel is nagyon finom lehet! A mostani főpróba után jöhetnek is ezek az aromás, gyümölcsös finomságok.

2 megjegyzés:

Katarina írta...

Istenem, a méteres kalács! Imádom!!! Csak azt a kb. három órát nem imádom annyira, amit el kell tölteni vele, mielőtt megehetném:-( Tény, nagyon macerás darab, de az egyik - ha nem a legfinomabb süti, amit ismerek! Ez a verzió is nagyon jó, én a klasszikus verziót szoktam készíteni - általában évente kétszer vagyok rávehető erre az attrakcióra. Nálunk nemigen szokta megérni a másnapot a méteres, annál sokkal hamarabb "elpárolog" a hűtőből:-D

Freya írta...

Ugye, hogy nagyon finom? Nálunk is a hagyományosat készítik a családban, ez csak az én újításom :) És tényleg nagyon gyorsan fogy ;)

Megjegyzés küldése