Picit újítok...

Amint észrevettétek, mostanában egyáltalán nincs időm alkotni, még sütni-főzni sem nagyon, vagyis azért nem írtam már majdnem egy hónapja (!) ide, mert egyszerűen nem volt miről. Ennek ellenére vannak ötleteim - igaz, ez nem annyira jó dolog, tekintve, hogy nincs időm megvalósítani őket. De elhatároztam, hogy írok róluk, hátha valaki kedvet kap, és kivitelezi azt, amit én sajnos nem tudok. Természetesen nagyon örülnék neki, ha beszámolna róla! Ezeket az ötleteket ezentúl az inspiráció címke jelzi majd.

Nos, mostanában egy olyan technikán töröm a fejem, amely különösen nem valósítható vagy tanulható meg túl gyorsan, ez pedig a patchwork. Hogy túl sok Anne Shirley-filmet nézek, vagy túl közel található hozzám a varrógép, nem tudom, mindenesetre nagyon szívesen megtanulnám, hogyan lehetne hasznosítani azt a rengeteg anyagot, amely kinőtt vagy megunt ruhák formájában fellelhető a házban. Valahogy olyan otthonos, barátságos, meleg érzetet keltenek ezek a darabok!

Mindig is vonzott a varrás, de sosem ruhát akartam készíteni magamnak, sokkal inkább függönyt, párnát, takarót, apró kiegészítőket, ajándékokat. Milyen nagyszerű érzés lehet a saját magad készítette takarót ráteríteni az ágyadra! Generációról generációra öröklődő darabok készülhetnek így. És ma már varrógéppel biztosan nem olyan gürcös meló ez, mint, mondjuk száz évvel ezelőtt lehetett.

Ha sok időm lenne, biztosan készítenék mindenkinek egy egyéniségéhez illő takarót. A romantikus, álmodozó lányoknak virágmintás, rózsaszín (de mindenképpen pasztell árnyalatú) műalkotást, a fiúknak kékes-zöldes-pirosas kockás-csíkosat (vajon a feldarabolt flanelingek hasznosíthatók lehetnének így?). Piros-fehér kockás anyag főszereplésével terítőt a konyhába, mesefigurákkal díszítettet a gyerekszobába (talán meséket inspiráló falvédőt vagy játszószőnyeget is lehetne varrni ezzel a technikával).

Belátva a saját korlátaimat, néhány hete vásároltam magamnak egy hatalmas patchwork ágyterítőt, két hozzáillő, fodros szélű díszpárnával. Igazán szép darabok, kék csíkos és virágos anyagból varrták őket, és mivel leárazva kínálták, nem tudtam ellenállni nekik. Így legalább nem kell nagymama koromig várnom, amíg összejön a country stílusú hálószoba.

Szóval mostanában a textilek foglalkoztatnak, legalábbis a gondolataimat lekötik, még ha a kezeimnek jobbára csak a billentyűzet marad. Pedig nagyon szemezek ám azzal a varrógéppel! Remélem, nektek sikerül kipróbálni a patchworkot, vagy ha már megtettétek, kérlek, meséljétek el a tapasztalataitokat!