Kánikula leves

Amikor olyan borzalmas hőség van, mint mostanában, nálam általában az alábbi szempontok fontosak az étkek kiválasztásánál: a) minél kevesebb időt kelljen pepecselni vele; b) minél kevesebb hőt termeljen az elkészítése; c) hűsítő és frissítő legyen. Nos, a spanyolok híres levese, a gazpacho tökéletesen teljesíti ezeket a feltételeket: villámgyorsan és egyszerűen elkészíthető, nem is kell főzni, és nagyon jólesik az ilyen napokon, amikor egyébként alig kívánunk valamit.

Valójában nem másról van itt szó, mint néhány nyári zöldség pürésítéséről és fűszerezéséről. Az arányok és a fűszerek ízlés szerint változtathatók, ki-ki kikísérletezheti a saját kis tuti verzióját.

Az alapot három zöldség adja: a paradicsom, a paprika és az uborka. Ezeket kell megtisztítani, és feldarabolva egy tálba dobni. 6-8 személyre úgy 1,5 kiló érett-aromás paradicsomot, 2 kígyóuborkát és 1 paprikát számítsunk. Tegyünk hozzá 1 fej felaprított hagymát és 2 gerezd fokhagymát is. Már most lehet ízesíteni 0,5 deci borecettel és sóval.

Ha alaposan összeturmixoltuk a zöldségeket, az egészet át kell törni egy szűrőn, hogy megszabaduljunk a kellemetlen magoktól és héjaktól, majd hozzáöntünk úgy 1-1,2 deci olívaolajat. A levest tetszés szerint sózzuk-borsozzuk, illetve vízzel lehet higítani, amíg olyan állagú nem lesz, amilyennek szeretnénk. Ezután már nincs is más hátra, mint hogy legalább 2 órára hűtőbe tegyük, hogy pont olyan hűs legyen, ahogyan azt egy nyári levestől elvárhatjuk.

Halkan megjegyzem, hogy az én eredeti receptem friss fehér kenyér morzsáját is javasolja a zöldségekkel együtt beleturmixolni, amivel tartalmasabb lesz a leves, de nekem anélkül sokkal jobban ízlik.

Tálalni lehet jégkockákkal, uborka-, paprika- vagy pirított kenyérkockákkal, petrezselyemlevéllel díszítve. Csodás ebéd vagy vacsora, szerintem a legtökéletesebb fogás ebben a hőségben! És persze igazi vitaminbomba is.

Érdekességként megemlítem, hogy természetesen mint minden régi, híres ételnek, ennek is számtalan verziója létezik: egyes helyeken készítik avokádóval, petrezselyemmel, görögdinnyével, szőlővel, tenger gyümölcseivel is. Hát... én maradok az eredeti változatnál. Az a cordobai szokás, amely szerint keménytojással és sonkával díszítik a levest tálaláskor, már sokkal szimpatikusabb. Legyetek ti is kreatívak, és alkossátok meg a saját kánikula leveseteket!