Az első hímes

Hát, ez is elérkezett. Immár második napja tart hivatalosan a tavasz, s azt hiszem, az idei, különösen hosszúra és hidegre sikerült tél után, mindannyian ki vagyunk már éhezve a napsütésre, a vidám madárdalra, a virágzó gyümölcsfákra, a végtelen zöld mezőkre, az erdei ibolyaszedésekre, a táncoló pillangók látványára... Bár ezek közül többre még várni kell pár napot-hetet, miért ne uralkodhatna el attól még rajtunk a tavaszi hangulat? S lassan megkezdhetjük készülődésünket az évszak legnagyobb ünnepére, a húsvétra is.

Nálunk a húsvét közeledésének egyik legbiztosabb jele, hogy elkezdenek gyűlni a konyhában a kifújt tojások. A várható locsolók számától, dekorációs terveinktől és a tojásfelhasználási szokásainktól függően talán nincs még korán félretenni a tojáshéjakat, amelyekből olyan gyönyörűségeket varázsolhatunk, amik sok húsvét múlva is teljes szépségükben fognak ragyogni.

Én igyekszem minden évben kiválasztani egy bizonyos módszert, amely alapján, mondjuk úgy, a vip-locsolók ajándékait elkészítem. Volt már dekupázsolt, textillel díszített, gyöngyökkel ékesített, aranyfestékkel cifrázott, stb. tojás az évek során, amiket aztán lehet gyűjteni, s persze minden évben a tojásfára akasztani. Így kellemes emlékidézésnek sem utolsó a húsvét előtti napokban a pár rügyező-virágzó ág feldíszítése. Az idei technikáról még nem döntöttem, bár vannak elképzeléseim, ám egyelőre egy nemrég készült alkotást mutatok be nektek.

Ennek a hímes tojásnak az elkészítése egyáltalán nem bonyolult, s az alapozó festés több időt vesz igénybe, mint maga a díszítés. Amint látjátok, elég egyedi árnyalatban pompázik a tojás, el is árulom a titkot: körömlakk. Bizony, a tojásfestéshez kiválóan felhasználható a női kelléktár eme darabja! A körömlakk mellett szól, hogy rendkívül sok, gyönyörű árnyalatban lehet kapni, és ha nem ragaszkodunk valamilyen neves márkához (miért is tennénk, amikor "csak" egy tojásról van szó?), nem is nagy beruházás, de remekül hasznosíthatók ily módon azon lakkok is, amikre már ráuntunk, vagy csak otthon derült ki, hogy annyira mégsem a szívünk csücske az árnyalat. A kis ecsetnek köszönhetően pontosan dolgozhatunk, a száradási idő pedig igazán nem sok, bár ajánlott türelmesen kivárni, amíg biztosan megszárad. A legjobb két rétegben felvinni. Legszebben a csillámos és fémes hatású lakkok mutatnak, de érdemes kísérletezni egy darab törött tojáshéjon a munka megkezdése előtt, mert ezen a felületen más árnyalatot ölthet a lakk, mint ahogy már megszokhattuk tőle.

Tehát, ha kész a lakkozás (tetszés szerint csillogó fedőlakkot is alkalmazhatunk befejezésként), tovább játszunk a tojással. Innen sokfelé ágazhat az út, én ebben az esetben azokat a kontúrmatricákat alkalmaztam, amikről már karácsony előtt meséltem Nektek. Segítségükkel pár másodperc alatt felékesíthetjük a tojást, s a minta csakis a rendelkezésünkre álló matricakészlettől és fantáziánktól függ.

Ám akinek kedve tartja, a matricázás helyett ragaszthat gyöngyöket vagy strasszokat a tojásra, körbefonhatja dróttal (ami tökéletes kiegészítő a fémes fényű lakkokhoz), textilszalagokkal, vagy, a lakk extravagáns hatását ellensúlyozandó, egyszerű és természetes raffiával vagy fonallal. Végül az akasztást én raffiaszalaggal oldottam meg, a tojás alján egy színben passzoló, kicsi gyönggyel rögzítve.

Kezdetnek ennyit a húsvét témakörhöz, ami a következő másfél hónapban biztosan az egyik fő téma lesz az oldalon. Természetesen a tojásdíszítés kérdése is többször vissza fog még térni, ám addig is, ha gondoljátok, osszátok meg velem hímes tojásos ötleteiteket! :)