Mézeskalács házikó a forró csokihoz

Kicsit későn vettem sajna én is észre, hiszen kiváló karácsonyi ajándék lehetett volna az alább bemutatott mézeskalács házikó. De talán még jól jön az ötlet azoknak, akikhez még csak ez után érkeznek megajándékozható vendégek, vagy egyszerűen feldobná vele a családi-baráti kávézásokat, forró csokizásokat ezeken a borongós, lusta napokon. Feltéve, ha még nincs elege a sütésből, a mézeskalácsból ;) Legrosszabb esetben pedig csak el kell tenni jövőre az ötletet.

Nem kell hozzá különösebb forma, csak egy vonalzó, és ha adhatok egy tippet a szögletes formák kivágásához a tésztából: pizzavágó. A házikó az ajtó révén ül rá a bögre szélére, szóval figyelni kell rá, hogy kettő is legyen belőle. Lehet rá mini ablakokat is vágni, de nem muszáj. És így, hogy csak a tető díszes, nincs túlcicomázva, de persze mindenki lehet annyira kreatív, amennyire csak akar. De érdemes azt is észben tartani, hogy egyszerűbb, ha a tetőt az előtt díszítjük, hogy összeállítanánk a házikót - természetesen a cukormázat használva ragasztóként.

Ajándéknak én úgy adnám, ha még kellene ajándékot készítenem, hogy vennék egy szép bögrét, mondjuk, karácsonyi mintával, vagy s.k. díszítve porcelánfestékkel. A bögrébe tennék vagy egy olyan készen kapható csokikockát ki fa kanálkával, amely az elmúlt években elég tipikus karácsonyi ajándék lett, vagy egy adag reszelt csokoládét kis tasakban. Esetleg egy csomag forró csoki-port.
Vagy ha valaki kávézós, egy zacskó kávét hozzá. Teázósoknak meg teát, talán különleges, válogatott teafiltereket.

Forrás: Today Parents & Not Martha

Téli vacsora

Nagyon szeretem azokat a recepteket, amelyek az éppen szezonális finomságakat használják, így mostanában különösen keresgélem a különféle gyökérzöldségeket, hagymát, krumplit, sárgaborsót, szárazbabot és sütőtököt felvonultató étkeket. Utóbbi egyébként is nagy kedvencem, és nem hiszem, hogy kizárólag szimplán megsütve kellene fogyasztanunk, ugyanis remek, sokoldalú alapanyag. Bár az elmúlt években kifejezetten divatba jött a sütőtökleves, és már Dunát lehetne rekeszteni a különböző változatokkal, másfajta fogásokhoz is kiváló ez a hosszan elálló, édes zöldség, amelynek élénk színe kifejezetten jólesik a léleleknek így, télidőben.
Szóval most megmutatom, ma mit készítettem vacsorára, mert szerintem ez egy fantasztikus étel ebben a havas, esős, borongós időben, gyorsan és egyszerűen megvan, és nem szokványos, hanem különleges. Húsgombóc sütőtökkel. Nem kell megijedni, a sütőtök nem a gombócba kell, hanem mellé, köretnek, de az az egészben az a pláne, hogy egyszerre, egymás mellett készül el a kettő. Igazán hatékony, energiatakarékos megoldás, és mivel csak egy tepsi kell hozzá, azok kedvence lehet, akik utálnak mosogatni :)
Tehát kell hozzá egy kábé 1,5 kilós sütőtök, amelyet meghámozunk, a magjait eltávolítjuk, majd szeletekre vágunk, és egy nagy tepsibe teszünk. Rakunk mellé 3-4 fej meghámozott, negyedekbe vágott hagymát, és szerintem pár gerezd fokhagymának is örülhet - én sajna ezúttal kifelejtettem belőle.
Az én sütőtököm csak egykilós volt, így néhány sárgarépával egészítettem ki. De érdemes próbálkozni fehérrépával, pasztinákkal, céklával, krumplival - gyakorlatilag mindenféle téli zöldséggel.
Aztán egy tálban összemorzsolunk két szelet kenyeret, és ráöntünk úgy 4 evőkanál tejet. Én szárazkenyeret használtam (imádom, amikor el tudom használni a maradékokat, amikor meg tudok menteni valami ehetőt a kukától), ehhez kicsit több tej kellett. A beáztatott kenyérre megy 1 fej felkockázott hagyma, 1 tojás, egy fél csokor apróra vágott pertrezselyem és 600 gramm darálthús - ez nálam pulyka. Jól összedolgozzuk, sózzuk-borsozzuk.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
Egy tálkában összekeverünk 4 evőkanál olívaolajat, 4 evőkanál balzsamecetet, a csokor petrezselyem másik felét szintén felaprítva, egy evőkanál cukrot és fél teáskanál sót. Ezt a pácot eloszlatjuk a zöldségeken.
A húsmasszából 12 gombócot formázunk, és ráültetjük őket a zöldségágyra. Betoljuk az egészet a sütőbe, 20 percig sütjük, majd szépen, gondosan minden húsgombócot és tökszeletet megfordítunk, és mehet vissza újabb 20 percre a sütőbe.
Kiválóan passzol hozzá némi túró kevés joghurttal kikeverve, vagy csak joghurt/kefír, sózva és jó adag friss zöldfűszerrel, pl. snidlinggel összevegyítve.
Soha rosszabb vacsorát egy februári estére!

Karácsonyra

Remélem, tökéletesen sikerült a készülődés az ünnepekre, így hát nincs más hátra, mint hogy

boldog karácsonyt kívánjak mindenkinek!

 

Találkozunk jövőre ;)

Ünnepi minták

Van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy harmonikusan díszítsétek fel a lakást az ünnepekre: keressetek olyan stencileket, amelyek tetszenek, és így ugyanazzal a mintával rengeteg mindent ékesíthettek, és az összhang garantált lesz a dekorációban!
Érdemes szétnézni a neten, én is mutatok egy oldalt, ahol találtok néhány szép mintát. Persze hobbiboltban is lehet vásárolni kész stencilt, amelynek előnye, hogy strapabíró műanyaglapból készült, és már nem kell a kivágással bajlódni, de így nem méretezhető át az igényeknek megfelelően a kép. Ha viszont a világhálón bukkantok rá egy tetszetős stencilre, nyomtatás előtt a kívánt méretre igazíthatjátok. Szerencsére nem fogyaszt túl sok festéket a nyomtatóból, így nyugodtan lehet próbálkozni az ideális méret keresgélésével.
Érdemes hagyományos papír helyett például fotópapírra nyomtatni, mert így egyszerűbb lesz dolgozni vele, hiszen tartósabb lesz a stencil. A papírra nyomtatott minta is átrajzolható egyébként irattartó fóliára, így is elérhető az időtállóbb stencil.
Ha óvatosan kivágtátok a mintát, már csak a megfelelő felületre kell tenni, és kifesteni. Javaslom, hogy ehhez ecset helyett szivacsot használjatok, mert így kevesebb festéket visztek fel, és kisebb az esélye annak, hogy a stencil alá folyik a festék. És szerintem sokszor érdekesebb is lesz a kész felület, mintha ecsetet használtatok volna.
A stencillel díszíthettek dobozkákat, gyertyát, a mikulásvirág vagy a karácsonyi kaktusz kaspóját, a karácsonyfára műanyag gömböket, porcelánfestékkel süteménykínáló tálkákat, bögréket vagy akár komplett teás, kávéskészleteket, textilfestékkel terítőt, textilszalvétát, kötényt, díszpárnahuzatot. Ha egyszínű papírba csomagoljátok az ajándékokat, egy stencilezett motívummal fel lehet dobni az alkotást.
Nagyon szép hatást érhettek el, ha ugyanaz az egyszerű minta tehát a lakás több pontján visszaköszön, sőt, akár a karácsonyi torta vagy muffin tetejére is rászórhatjátok porcukorból vagy kakaóporból egy sablon segítségével. 
Az én kedvencem az egyszerű magyalág pár bogyóval. Csak kétféle szín kell hozzá, sem kivágni, sem kifesteni nagy nagy ördöngösség, igaz?

Karácsonyi recepttár

Annak, aki még nem döntötte el, pontosan mit is szeretne sütni-főzni az ünnepekre, és ötletekre, inspirációra van szüksége, és annak, aki már rég tudja, mi kerül majd az asztalra, de szívesen nézegetne recepteket, van egy ajánlatom, amely nem egészen új, de nem győzöm hangsúlyozni, én mennyire odáig vagyok érte: a BBC gasztro-oldala!
Itt minden alkalomhoz - így a közelgő karácsonyhoz is - találhattok fantasztikus recepteket részletes, közérthető leírásokkal és fotókkal. A BBC szakácsai közül pedig jó néhányat már amúgy is ismerünk a nálunk is látható műsoraikból és az itt is kapható könyveikből.
A gyűjtemény évről évre új receptekkel egészül ki, miközben a régiek is folyamatosan elérhetők. Az idei újdonságok között ott van például a hóember formájú karácsonyi keksz vagy a karácsonyi brownie.
Az aprósütemények mellett érdemes körülnézni a torták, a házilag készíthető, ehető-iható ajándékok és a karácsonyi koktélok között is!

Koszorút az ajtókra!

Az adventi koszorúk már bizonyára mindenkinél rég készen vannak, hiszen – bármennyire hihetetlen is – már az advent félidejénél tartunk, már a gyertyák fele ég. Azonban aki nem éri be a hagyományos koszorúval, és még bőven maradt alkotókedve, alapanyaga és kelléke a további díszek készítéséhez, annak javaslom, hogy kössön koszorút egy-egy ajtóra, ablakba, kapura. A mindenki számára jól látható díszek világosan jelzik: ebben a házban már nagyon várják az ünnepet! De az otthoni hangulat megteremtéséhez, a karácsonyra hangolódásban is segít egy ízléses koszorú.

            A koszorú a maga kerekded formájával az élet körforgását, teljességét hivatott jelképezni, és miért ne tehetné ezt a ház több pontján is? Én a magam részéről a bejárati ajtóra szoktam rendszeresen ilyen díszt készíteni, amely nemcsak a hozzánk érkezők ünnepi hangulatát emeli, hanem a ház lakóit is minden érkezéskor emlékezteti az ünnep közeledtére – és szerencsére ennek nem mindig csak az a hatása, hogy megemelkedik a stressz-szint a házban.

            Az alap általában ugyanúgy készül, mint az adventi koszorú esetében: egy szalmakoszorúra  hosszú, vékony kötöződrót segítségével fenyő- és más örökzöld ágakat rögzítek kis csokrokban úgy, hogy az újabb adag pikkelyszerűen mindig elfedje az előző ágvégeit. (Azt hiszem, erről már korábban is írtam.)

            Idén a fenyő mellett tiszafa-, tuja- és mahóniaágak kerültek a koszorúba. A kedvenceim az utóbbiak voltak, a szúrós szélű levelek ugyanis gyönyörűen fényesek voltak, míg több örökzöld – talán az idei rendkívül száraz nyár miatt – nevükkel ellentétben nem voltak kellően zöldek. Szokásomhoz híven itt-ott némi borostyánnal is kiegészítettem a csapatot, hogy emeljem a kompozíciók eleganciáját.

            Egyébként mohaalappal is nagyszerűen lehet dolgozni, csak az hajlamos picit koszolni munka közben, és nem használható fel olyan sok évig, mint a szalma – viszont nem gond, ha néhol kilátszik az alap alól, hiszen a színével szépen illeszkedik az ágak közé.

            Ha kész, jöhet a kreatívabb rész: a díszítés. A kapura, bejárati ajtóra kerülő alkotás szép felvezetése lehet a lakás dekorációjának, tehát mindenképpen előny, ha passzol ahhoz a koncepcióhoz, amelyet az adventi koszorú már megkezdett, és a karácsonyfa, meg az ünnepi asztal majd folytat. Szinte mindegy, milyen stílust, színeket választunk, a lényeg ugyanis a harmónia a dekorációk között! Ez abból a szempontból előny, hogy egyszerűbb beszerezni a kellékeket, megtervezni az egészet, mert van egy vezérfonal, amelyhez ragaszkodhatunk.

            Mivel a fényképezőgépem sajnos éppen ezekben a napokban beteget jelentett, csak körülírni tudom Nektek az én koszorúimat, megmutatni nem. Szóval én két bejárati ajtóra is készítettem koszorút, az egyiket a szüleimnek, a másikat magamnak. Mindkettő hasonló abból a szempontból, hogy piros bogyókkal, fahéjrudakkal és kisebb tobozokkal dekoráltam őket, felül középre egy nagy masni került, ahonnan egy díszt lógattam a koszorú közepébe. Mivel azonban más a színvilág, és más az a bizonyos középső dísz, egész más lett a két koszorú hangulata is.

            Az egyiken egy fehér gipszangyalka hintázik, a masni pedig ezüst-fehér, így nagyon elegáns, régies, nosztalgikus lett a stílusa. A másik közepét egy pirosra festett szalma-angyalka uralja, a masni is piros, és a koszorúra még szárított klementin-szeleteket is tettem (a narancs túl nagy lett volna). Ez így vidámabb, bohókásabb lett.

            És végre sikerült megvalósítanom egy hosszú évek óta dédelgetett álmomat is: csináltam egy óriási, kapura helyezhető koszorút is, kizárólag örökzöldekből, egyetlen dísze ugyanis egy jókora piros masni a tetején. Már régóta irigyeltem a főként amerikai filmekben látható malomkerék nagyságú koszorúkat, és idén el is készítettem.

            Az alap egy drótkarika volt, ezt megerősítettem néhány vastagabb borostyánággal, amelyek amellett, hogy szépek, merevebbé is tették az alapot. Erre jöhettek a már ismert technikával az örökzöld ágak. Nagyon szép lett, bármennyire is szerénytelenül hangzik! Az egyetlen hátulütője a dolognak, hogy mivel nem védett helyen van, az időjárás gyakran megtépázza, a hó is hajlamos szétnyomni az ágakat, így néha kicsit igazgatni kell. De megéri!

            Remélem, kedvet csináltam Nektek, hogy néhány koszorúval Ti is kiegészítsétek a lakás ünnepi díszítését!

Karácsonyi álomshopping

Tudom, hogy már nem először ajánlom figyelmetekbe a londoni Harrods áruház karácsonyi shopját, de - mint talán már említettem - nálam csaknem tradíció, hogy így, ünnepek előtt ellátogatok a honlapjukra és szétnézek, képzeletben bevásárolok. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem a mindennapos rohanásban (pláne, amikor ilyen szép tavaszi napokat élünk november végén...) muszáj minden eszközt megragadnom, hogy ráhangolódjak a karácsonyra, nem szeretném, ha csak a fa alatt jönne meg az ünnepi hangulatom, hogy aztán 1-2 nap múlva már el is illanjon. Hiszen erről szól az advent, nem? Hogy  felkészüljünk, elkapjuk azt a bizonyos lélekemelő hangulatot. Na jó, a shoppingolás nem feltétlenül vág össze ezzel a lelki nézőponttal, de az a kis netes kirakatnézegetés, amelyet javaslok, nem kerül semmibe, nem kell beleolvadni a nagy, csúnya fogyasztói társadalomba, csak egy kis kellemes szórakozás, nem több.
Egy bögre forró csokival vagy teával az igazi!

Kísérteties finomságok

Jön az újabb hosszú hétvége, és ha akkor is olyan vacak lesz az idő, mint manapság, valószínűleg sokunknak lesz ideje sütni-főzni kicsikét. A Halloween apropóján ajánlanék most Nektek néhány receptet, eszméletlen ötletesek, látványosak! Bárkit elkápráztathattok velük, és időtöltésnek sem rossz az elkészítésük.
Az alkalomhoz illő torta például egy komplett sírkert, kakaós alappal/sírhanttal, gyömbéres sírkövekkel - fantasztikusan egyedi!Másik kedvencem a szellemes muffin, itt a csokis alapra kerülnek a habos lepedőbe bújt kísértetek.
Érdemes még körülnézni itt, biztos találtok még pár remek ötletet. Próbáljátok ki ezeket a sütiket, mert szerintem egyszerűen haláliak. Bocs, ezt nem tudtam kihagyni!

Az én boszim

Előzetes terveimmel ellentétben végül mégsem a denevéres vagy a csillagos tököt faragtam ki, amelyeket mutattam Nektek pár napja, hanem egy régi ötletemet megvalósítva seprűnyélen száguldó boszorkát mintáztam.
Amint azt a (rosszul sikerült) képen láthatjátok, a boszim kellően nagy orrú, púpos vénasszony lett, de annál fürgébben repül a sötét, kísérteties éjszakában.
Nem volt nagy kunszt elkészíteni. Előzőleg papíron megterveztem a sziluettet, majd a tökre is rárajzoltam tollal, ezt követően pedig (na jó, a tök tetejének levágása és a zöldség kibelezése is megvolt) kezdődhetett az óvatos faragás egy éles késsel. Nagyon kell vigyázni, hogy biztosan jó helyen vágjunk, mert ha félrecsúszik a kés, és tönkremegy a minta... nos, nekem nem volt tartalék tököm, szóval nagyon figyeltem!
A boszi köré egy egyszerű keretet is hasítottam a tök héjába, a kés pengéjével karcoltam a vonalat, majd ennek mentén óvatosan kivágtam a héj felső részét úgy, hogy ne szaladjon be a kés a tök belsejébe, így csak a sárga húsán keresztül sejlik át a mécses fénye.
Ja, és eltettem pár kövér magot a tökből, ha nem felejtem el tavaszig, jövőre saját alapanyagot termelek a Halloween-dekorációmhoz!

Őszi vendégvárók

Az előző bejegyzésben mutatott oldalon valami más érdekességre is bukkantam, amit szintén szeretnék megosztani veletek. Gyönyörű koszorúkat mutatnak ugyanis itt be, amelyek igazán méltóképpen díszíthetik az ajtótokat vagy az ablakotokat!
A természet ősszel hihetetlenül gazdagon kínálja a dekorációs eszközöket, a színes falevelek, a friss tobozok, a diófélék, a bogyók elképesztő választékban állnak rendelkezésre, ezért mindenképpen érdemes körülnézni a kertben vagy egy kirándulás alkalmával a természetben!
Nálunk ugyan most egy egyszerű, készen vásárolt dísz lóg az ajtón, de eléggé szégyellem is magam most már miatta, mert például az említett oldalon látható második koszorú mindössze egy mohaalap néhány kicsi dísztökkel. Tíz perc lehet maximum az elkészítése? És semmi extra nem kell hozzá, az eredmény viszont nagyon elegáns.
A legjobban mégis a földimogyorós tetszik. Én is gyakran használom, hiszen szép a formája, rusztikus a felülete, de ilyen mennyiségben, ennyire hangsúlyosan még nem alkalmaztam soha. Pedig működik!
Szóval? Jó ötletet adtam a hosszú hétvégére? :)

Tökminták

Közeleg a Halloween, lassan ideje beszerezni a faragásra szánt tökö(ke)t! Nem kell már most feltétlenül nekilátnotok a munkának, nálam is már egy-két hete figyel a legtökéletesebb példány, amelyet a boltban fellelhettem, mert amíg rémisztő dísz nem válik belőle, kellemesen ellehet a krizantémok, hangák, termések és más tökfélék társaságában, az évszakhoz illő kompozíciót, csendéletet alkotva. Ha túl korán kivájjátok ugyanis a tököt, fennáll a veszélye, hogy idő előtt megromlik.
Viszont ahhoz egyáltalán nincs túl korán, hogy elkezdjetek gondolkodni azon, idén milyen mintát is válasszatok a töknek! Valami klasszikus horrorelemet, mint amilyen a kísértet, a boszorkány, a denevér vagy a pók? Esetleg egy ijesztő fejet faragnátok, szintén egy örökzöld témát pedzegetve? Vagy a dekoratív jellegre helyezve a hangsúlyt, megelégednétek például tekergő vonalakkal vagy ismétlődő pöttyökkel?
Ihletért nézzetek szét (elsősorban természetesen amerikai) oldalakon, blogokon, sok helyen kinyomtatható sablont is fogtok találni. Én is hoztam egy oldalt, ahonnan letölthetők a minták, nézzetek körül, érdemes! Nekem a denevéres és a csillagos tök tetszett a legjobban, lehet, hogy ezek közül készítem el valamelyiket az idén. Esetleg mindkettőt...?

Nyári befőzés

Tudom, már ezer éve nem írtam ide semmit, aminek az oka egyszerű volt: nem volt miről írnom. Az utóbbi időben nem volt sem időm, sem lehetőségem nagyon alkotni, sütni-főzni, kreatívkodni, ha meg valami mégis összejött, arra már végképp nem jutott energiám, hogy még be is számoljak róla. 

De úgy látom, azért vannak még, akik látogatják ezt az oldalt, szóval a kedvükért próbálok egy-két apróságot idecsempészni, még ha nem is ígérhetek mindig valami eszméletlenül egyedi nagy dobást, saját alkotást. Ahogy most sem, ám a Butlers hírlevelében megint olyan jó kis receptet találtam, hogy úgy gondoltam, megosztom Veletek, hátha kedvetek szottyan kipróbálni. 

Lekvárfőzésről van szó, és most, amikor még/már nincs olyan irtózatos hőség, meg lehet próbálkozni ennek a kis ínyencségnek az elkészítésével. Ha pedig bejön, talán érdemes már most a karácsonyra gondolva ajándéknak is készíteni néhány üveggel - a tél közepén biztosan mindenki szívesen fogadja majd a nyár ízeit!

Szóval, íme: A vaníliás-mandulás őszibarack dzsem

Hozzávalók:

- 3 kg érett őszibarack
- 40 dkg cukor
- 3 dl száraz habzóbor

- 2 zacskó 4:1 arányú dzsemzselésítő 

- 1 rúd vanília kikapart magjai

- 15 dkg szeletelt mandula, esetleg durvára vágott dió

Az őszibarack héját húzzuk le, és magozzuk ki. Ha nem lehet lehúzni a héját, akkor mártsuk pár másodpercre forró vízbe, így már könnyedén lehúzhatjuk. Vágjuk falatnyi darabokra, és a cukorral, vaníliával, és a borral főzzük 20 percig, néha megkeverve. Vegyük nagyra a lángot, és keverjük bele a zselésítőt, majd ezzel is főzzük nagy lángon további öt percig. A mandulát csak a végén adjuk hozzá.

Gyorsan töltsük az üvegekbe, zárjuk le, és pár napra tegyük dunsztba: ágyneműk közé, vagy egy törölközővel bélelt, jól záródó hűtőtáskába. 

Ha hagyományos üvegben készülnek a dzsemek, akkor miután lezártuk, fordítsuk fejre tíz másodpercig, így a forró dzsem a tetőben is megöli az esetleges csírákat, nincs szükség tartósítószerre.

Blogajánló

Csak gyorsan szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy blogot, pontosabban annak is egybizonyos bejegyzését itt
Aki egy kicsit is tud angolul, annak érdemes bekukkantania a BBC gasztronómiai oldalára (biztos sokszor mondtam már, mennyire szeretem), mert remek tippeket ad mindazoknak, akik azon törik a fejüket, hogy s.k., ehető-iható ajándékokkal lepik meg szeretteiket idén karácsonykor.

Mézes-gyömbéres karácsonyváró

Nekem eddig a cookie, vagyis az amerikai, angolszász keksz jobbára a csokoládés (lehetőleg kétféle csokiból darabkákat tartalmazó + kakaós tésztából készülő) kerek, minél nagyobb kekszet jelentette, pedig természetesen ezt az egyszerűen összedobható sütit is millióféle ízesítéssel lehet készíteni. A változat, amelyre most bukkantam, egy kifejezetten téli, karácsonyi ízkombinációt ajánl, amely tökéletesen hozza az ünnepi hangulatot, és a nagy adventi készülődés közepette a néhány percnyi kikapcsolódást és a nyirkos, ködös, fázós, korán sötétedős napokat egyaránt megédesíti.

Ezt az édességet gyorsan és egyszerűen össze lehet dobni, elkészítése tényleg gyerekjáték, és mivel semmi extra hozzávalót nem igényel, hirtelen felindulásból is bármikor nekiláthattok.

A kekszhez először is 100 gramm liszthez keverjetek 1/2 teáskanál szódabikarbónát, 1 teáskanál sütőport és egy csipet sót, majd az aromás ízhez 1 teáskanál őrölt gyömbért, valamint 1/2-1 teáskanál mézeskalács-fűszerkeveréket. Utóbbi tetszés szerint fahéjjal, ánizssal, szegfűszeggel helyettesíthető, az arányokkal ízléstől függően szabad játszani.

A lisztes-fűszeres keverékbe 50 gramm, kis darabokra vágott vajat/margarint morzsolunk, majd 3 evőkanál mézet teszünk hozzá. Az eredeti recept úgy 1 evőkanál cukrot is javasol, de szerintem úgy túl édes lesz a végeredmény - ez azonban megint csak ízlés dolga.

A lényeg, hogy ezt a meglehetősen ragacsos keveréket gyúrjátok össze, és sütőpapírral kibélelt vagy kivajazott tepsibe 2-3 centi átmérőjű gömböket tegyetek belőle. Ez könnyebben megy, ha a tésztát picit a hűtőbe teszitek (vagy ilyen időben egyszerűen ki az ablakpárkányra). A halmokat késsel vagy csak kézzel le kell lapítani, hogy kábé egy centi vastag kekszeket kapjunk - vigyázat, kellő távolságba kerüljenek egymástól a sütik, mert a melegben megnőnek! Némi cukorral meg lehet szórni a tetejüket.

190 fokon kábé 10 perc alatt el is készülnek. Hagyjátok kihűlni őket a tepsiben, forrón még úgyis túl puhák ahhoz, hogy eltávolítsátok őket onnan. Később, ha kedvetek van, cukormázzal vagy csokoládéval díszíthetitek őket.

Ebből a mennyiségből tapasztalataim szerint mindössze 15-16 darab, nem túl nagy keksz lesz, úgyhogy ajánlatos legalább a duplájára növelni a megadott mennyiségeket, de egy kis finomságnak a forró csokoládé mellé így is kiváló. És persze ajándéknak sem utolsó!

Tökünnep

Régóta nem írtam már ide, de ahogyan talán láttátok, más oldalaimra sem, mert elég sűrű volt az életem mostanában, sok, nagy változás történt körülöttem. Most viszont Halloween közeledtével, úgy éreztem, muszáj írnom ide, hiszen rám is vár egy faragni való tök, és rengeteg fantasztikus ötletet láttam mindenfelé, miközben ihletet kerestem az idei műalkotáshoz.

Először ebbe az oldalba botlottam, itt ingyenesen, pdf-formátumban letölthető mintákat találhattok, nekem a boszorkányos tetszik különösen!

Itt is rengeteg egyedi, nem túl bonyolult mintára bukkanhattok. Csak rá kell kattintani a kiválasztott motívumra, és már nyomtatható is!

Ha a netről nyomtattok mintát, a könnyebb kezelhetőség kedvéért vágjátok le a felesleges sarkokat a papírlapról, majd ragasztószalaggal rögzítsétek a mintát a tökre. Rajszöggel is lehet, ha nem bánjátok, hogy ezek apró lyukakat hagynak a tökben, igaz, ezek úgysem nagyon látszódnak majd. A motívumot rajzoljátok körbe, erősen rányomva a ceruzát vagy a tollat a papírra, hogy nyomot hagyjon a tök héján. Az is jó, ha rajzszöggel, tollal vagy valamilyen más hegyes eszközzel apró pontokat szurkáltok a tökbe a minta körvonalának mentén. Távolítsátok el a lapot, és vágjátok ki a motívumot a tökből. Nem nagy művelet, igaz?

Ha az ingyenes minták között nem találtok kedvetekre valót, több oldal ugyan rendelésre (persze nem ingyen) elküldi a kért mintákat, de a tökfaragás tipikusan egy olyan feladat, amely egy kép, egy fotó alapján könnyen leutánozható, szabad kézzel is rárajzolható a kinézett motívum a tökre, és természetesen közben az egyéni ízléshez vagy a tök méretéhez igazítható.

Ráadásként pedig íme, néhány recept Halloweenre a BBC oldalán! A denevéres keksz és a pókhálós muffin ellenállhatatlanul fest!

Morzsás-barackos

Egy nagyon finom, gyümölcsös nyári süteményt ajánlok most Nektek. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ilyen meleg napokon egyszerűen nem kívánom a krémes-csokoládés édességeket, inkább friss, üdítő, nem túl édes, gyümölcsös sütikre vágyom. És mivel gyümölcsből aztán tényleg nagy a választék mostanság, fantasztikusan lehet variálni az ötleteket, az alábbi receptet is szinte bármilyen gyümölcsből ki lehet próbálni, amit csak szerettek vagy ami van otthon.

Kicsit az angol morzsasütire hasonlít ez a desszert, csakhogy azzal ellentétben itt nemcsak arról van szó, hogy a gyümölcsre rászórjuk a tésztamorzsát és megsütjük, hanem alapot is készítünk neki, így egy elegánsan szeletelhető, könnyebben kezelhető süteményt kapunk.

Nekem egy nagyobb adag nektarinom volt, amit el kellett használni, így ebből készítettem. Körülbelül fél kiló gyümölcsre van szükség, megpucoljuk, kockákra vágjuk és kevés vízzel meg cukorral főzzük, hogy megpuhuljon kissé. Természetesen a víz mennyisége függ a felhasznált gyümölcs levesességétől, a cukor az édességétől, a főzési idő pedig a keménységétől. Nem kell szétfőzni, nem lekvárt készítünk, maradjon roppanós! Tegyük félre a lábost, hagyjuk kihűlni a gyümölcsöt.

Közben a tésztához 225 gramm lisztből, 200 gramm vajból/margarinból, 100 gramm cukorból és 1 csipet sóból morzsa állagú tésztát keverünk robotgéppel. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe beleszórjuk a tészta kétharmadát, belenyomkodjuk, hogy összefüggő alapot kapjunk, és közepes fokozaton 10 percig sütjük.

Ha kihűlt a tészta is kissé, megszórjuk némi darált dióval/mogyoróval/mandulával, hogy némileg felszívja majd a gyümölcs levét, és eloszlatjuk rajta a gyümölcsöt, majd rászórjuk a tésztamorzsa maradékát. Jöhet még rá egy kis darált dió, majd mehet vissza a sütőbe 30 percre.

Kitűnő, zamatos, nagyon gyümölcsös finomság! Én már alig várom, hogy szilvás verzióban is kipróbáljam ;)

Illatos koszorú

Már tavaly nyáron írtam Nektek egy nagyon szép díszről (még most is megvan!), amelyet az egyik kedvenc nyári virágomból, a levendulából készítettem, és már akkor is megemlítettem, hogy érdemes koszorút kötni ebből a fanatasztikus illatú virágból. Idén végre sort kerítettem erre is.

Én egy elég egyszerű módszert választottam: egy koszorúalapra rögzítettem a virágokat, amelyeket néhány szálból álló kisebb csokrokba fogva dróttal fogtam az alaphoz. Egy jó hosszú és vékony drótszál kell ehhez a művelethez, persze, ha elfogy, könnyen hozzá lehet toldani. Az egyik kezemmel az alaphoz szorítottam a virágokat, a másikkal körbetekertem a drótot a koszorú körül, majd újabb virágadag, újabb tekerés... Haladós, könnyű módszer.

Az én alapom hungarocellből készült, aminek az a hátránya, hogy a túl erősen meghúzott drót belevág, talán a szalmaalap megfelelőbb lett volna, de az nem volt itthon.

Mérettől függően nagyon hamar elkészül a dísz, amelynek már csak meg kell száradnia, és pompás illatot áraszt egész évben. Természetesen át lehet kötni egy szép szalaggal is, a legjobb, ha valamilyen visszafogott színűt választotok, mert a levendula nem egy harsány árnyalatú virág, és ahogy szárad, csak fakóbbá válik, nem lenne szerencsés, ha a szalag háttérbe szorítaná. Igazi, mediterrán hangulatot áraszt, de szerintem olyan romantikus, hogy talán hálószobába való leginkább ;)

Sajnos a képen nem az én koszorúm szerepel, a képeim nem sikerültek túl jól, de én is hasonlóan tömött, dús koszorút kötöttem.

Nyárelő

A hőmérő szerint a tavasznak vége, immár megkezdődött a nyár. Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy a (sokszor kényszerűségből) kinn töltött órák után szinte ölni tudnék valami frissítőért. Nálam az abszolút favorit a bodzaszörp (sok jéggel, ha kérheteném), szerencsére úton-útfélén nő és ontja csinos és ellenállhatatlan illatú virágait a rengeteg bokor. Mivel egyszerűen imádom ezt a klasszikus nyári üdítőt, nagyon megörültem, amikor ma a postafiókomban a Butlers legújabb hírlevelében izgalmas bodzás recepteket találtam, ezeket mutatom most meg Nektek is.



Bodzapezsgő és bodzakrémes csiga

Bodzaszezon van, egy kellemes, piknikkel egybekötött kirándulás alkalmával meg is lehet szedni az egész évre elegendő bodzaszörphöz való bodzavirágot. Most egy még izgalmasabb receptet ajánlunk, a bodzapezsgőt. Fontos, hogy vagy nagyon vastag falú üvegekbe, vagy literes műanyag flakonokba töltsük a pezsgőt, nehogy szétnyomják az üveget. Négy fokra behűtve kínáljuk. És ha már bodzaszezon, ne álljunk meg a pezsgőnél, süssünk mellé egy egyszerű süteményt is, amit bodzakrémmel dobunk fel.


Hozzávalók a bodzapezsgőhöz:
40-45 bodzavirág ernyő (legyen tökéletesen kinyílva, de ne elvirágozva)
2 kg cukor
2 liter forró víz (plusz annyi hideg víz, hogy a végén 6 liter folyadékunk legyen)
4 citrom leve és héja
2 ek fehérborecet
1 csipet szárított élesztő

A bodzavirágot megrázogatjuk, hogy ha lennének benne bogarak, essenek ki belőle. A cukorra rányomjuk a citromok levét, majd beledobjuk a citromot is. Leöntjük forró vízzel, és addig kevergetjük, míg a cukor teljesen elolvad. Beledobjuk a bodzavirágokat, és felöntjük annyi vízzel, hogy összesen 6 liter legyen. Hozzákeverjük az ecetet, és egy nagyon pici csipetnyi porélesztőt. Tiszta konyharuhával letakarjuk, és levisszük a pincébe, hűvösbe.
Két nap múlva megnézzük, hogy mi újság vele. Ha jó, akkor barna rétegként habzik a teteje. Ez azt jelenti, hogy beindult az erjedés. Ha nem, akkor kaphat még egy csipet élesztőt, és várunk újabb két napig. Újra letakarjuk, és magára hagyjuk még négy napig. Leszűrjük, és sterilizált vastag falú üvegekbe töltjük. 8-10 napig pihentetjük a hűtőben, ennyi idő alatt a seprő leülepszik az aljára, és szép tiszta pezsgőnk lesz.


Hozzávalók a bodzakrémes csigához:
50 dkg liszt
csipet só
3 ek cukor
1 tojás
1 tojás sárgája
2,5 dl tej
1 zacskó szárított élesztő
8 dkg vaj
2 dl hársfavirág méz

A mézbe áztassunk 5-6 bodzavirág ernyőt két órára, amíg a csigát készítjük. Ennyi idő alatt teljesen átveszi a bodza ízét. A vaj kivételével tegyünk mindent egy tálba, és dagasszuk ki. Végül a puha vajat is keverjük hozzá, és még egyszer dagasszuk át. Hagyjuk duplájára kelni, majd nyújtsuk ki 3 mm vastag téglalappá, és kenjük meg a lehűtött töltelékkel:
4 tojás sárgáját keverjünk el 1 dl tejszínnel, 1 dl bozdapezsgővel 2 ek cukorral és 2 ek búza keményítővel. Folyamatos kevergetés mellett kis lángon főzzük sűrű krémmé. Ha véletlen összeugrana, botmixerrel tudunk javítani rajta.
Tekerjük fel a tésztát, és vágjuk 2 cm vastag csigákká. Sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon húsz perc alatt megsütjük. Miután langyosra hűlt, kenjük meg a tetejét a mézzel.

Húsvét

Kellemes húsvétot, sok locsolót és vidámságot kívánok mindenkinek!

Húsvéti tippek

Tudom, hogy javában közeleg a húsvét, és semmilyen ötletet nem mutattam Nektek az oldalon ezzel kapcsolatban, amire két mentséget tudok felhozni: 1. bizonyára észrevettétek már, hogy közel sem vagyok olyan aktív ezen az oldalon (és sajnos a többin sem), mint régen, aminek az oka a munka. Alig van időm alkotni, de ha mégis akad, kedvem, ihletem nem igen van hozzá... 2. idén életemben először nem töltöm itthon az ünnepeket, nem lesz nagy húsvétolás, semmilyen módon nem készülök rá, nincs tojásfestés, sonkafőzés, semmi. Ebből kifolyólag hangulatom sincs igen hozzá, pedig úgy egy hónapja elterveztem, hogy majd dekupázsolok meg mindenféle virágos-tarka anyagból varrok tojásokat, de persze ez nem jött össze.

Szóval szégyellem magam, de nem tudok javaslatokkal előállni, hogyan tegyétek szebbé az ünnepet. Legalábbis saját ötleteim nincsenek. De mutatok pár oldalt, ahonnan talán meríthettek ihletet.

Az isteni Lindt csokoládé oldalán dekorációs tippeket és ünnepi recepteket találhattok. Szerintem érdemes nézelődni, akárcsak a német oldalon!

Természetesen a BBC oldalán is remek receptgyűjteményt találhattok, a kis nyuszifészek sütik vagy a gyümölcsös muffinok igazán ellenállhatatlannak tűnnek!

Megéri letölteni a Milka (ha jól tudom, nálunk nem terjesztett) húsvéti füzetkéjét is, mert nemcsak receptek, hanem néhány nagyon ügyes dekorációs ötlet is segít hozzájárulni az ünnepi hangulathoz. Ugyanezen az oldalon az alkotások leírásait is letölthetitek, érdemes kinyomtatni vagy elmenteni a következő évek húsvétjaira. Én a patchwork takarót már kinéztem magamnak ;)

Most ennyi jutott hirtelen eszembe, én ezeket az oldalakat találtam a leghangulatosabbaknak, legötletesebbeknek. Ha kedvetek van, olvasgassátok az oldal tavalyi húsvéti bejegyzéseit, biztosan több akad belőlük, mint idén ;)