Francia kávékrém

Néhány héttel ezelőtt a születésnapomra kaptam meg Joanne Harris A francia piac című, remek szakácskönyvét. Bár eddig sem állt távol tőlem a francia konyha, hiszen ki ne szeretné a rengeteg friss hozzávaló felhasználásval készült, igazán ínyenc, nem mindennapi fogásokat, mégsem volt birtokomban egyetlen összefoglaló jellegű kötet sem. Eddig.

A manapság divatos, vaskos, színes, töménytelen mennyiségű gyönyörű képpel díszített, igényes megjelenésű szakácskönyveket egyenesen nekem találták ki. Ezeket már végiglapozni, olvasgatni is valóságos élmény, remek szórakozás például egy csésze kávé vagy tea társaságában, még akkor is, ha egyáltalán nem is áll szándékunkban főzni, vagy már rég megvan a terv, hogy mi készüljön ebédre, vacsorára. Nem, ezekből nem kell feltétlenül minden alkalommal ténylegesen főzni, néha elég, ha csak elmerülhetünk bennük egy kicsit.

Persze azért mégis muszáj valamit kipróbálni belőle, mert az ínycsiklandó képeknek, érzékletes leírásoknak úgysem lehet a végtelenségig ellenállni. A magam részéről a fent említett szakácskönyvből elsőként a kávékrémet készítettem el, ugyanis épp egy különleges desszert volt tervbe véve, időkorlát és nehézségi fok meghatározása nélkül, ugyanis egy ráérős délelőttön ez volt az egyetlen programom. Nos, hosszas hezitálás után döntöttem a kávékrém mellett.

Ideális ez az édesség egy ünnepi ebéd zárására, ugyanis elsőként összeállíthatjuk ezt, s amíg a többi fogás készül, a krém a hűtőben pihenve nyeri el végleges formáját. Mire tálalásra kerül a sor, éppen tökéletes lesz.

Bár néhányan talán megijednek, hogy francia receptről van szó, mindenkit megnyugtathatok, a ráfordított munka, a bonyolultság foka közel sem áll arányban a végeredménnyel: a hihetetlenül finom, egyedi aroma igazán egyszerűen érhető el, az ember nem is gondolná, hogy csak ennyi az egész. Tehát, nem megijedni, hanem nekilátni!

Hat személyre készítve először 4 deci tejet felforrósítunk (forralni nem kell), s ebbe szórjuk bele az ízért felelős 3 evőkanál kávét. Elkeverjük, majd pihentetjük kicsit, amíg a többi hozzávalóval foglalkozunk. Természetesen a legjobb a frissen darált verzió. Talán most eszünkbe jut, hogy inkább instant kávét kellene alkalmazni, mert így nem lesz kellemetlen zacc az alján, ám, hogy is mondjam... nem lenne ez hatalmas vétek a minőségi francia konyha ellen? Nem mondom, meggyorsítja és leegyszerűsíti a dolgunkat, úgyhogy aki meri, hát rajta.

Mindenesetre, mialatt a kávés tej hűl, 4 tojássárgáját habosra verünk 6 deka cukorral. Igen, csak ennyi cukor kell összesen, a franciák semmit sem szeretnek túlédesíteni, inkább hagyják a többi ízt érvényesülni. Jelen esetben a kávéét.

Ezután szűrőn vagy filterpapíron átszűrjük a kávés tejet, majd hozzáöntjük a tojáshoz, és alaposan összekeverjük. A keverék mehet vissza abba a serpenyőbe, amiben a tejet melegítettük, s most ismét főzni kezdjük a krémet, folyamatos kevergetés mellett, amíg sűrűsödni nem kezd. Nem kell aggódni, ha itt még nem éri el a puha krémsűrűséget, hiszen ezért keverjük hozzá a zselatint. Lehet lapot is használni, abból négyre van szükségünk, ám én port szórtam bele, abból is 4 teáskanálnyit. Miután az egészet jól összedolgoztuk, nincs más hátra, mint egy kicsit hűlni hagyni, mielőtt hozzáadnánk a legutolsó összetevőt.

Ez pedig nem lesz más, mint a tejszín, ami az extra krémességért fog felelni. A hideg keverékbe óvatosan beleforgatunk 2,25 deci keményre vert tejszínt. Végül már csak annyi a dolgunk, hogy a kész krémet a tálalásra szolgáló kelyhekbe, tálkákba öntsük, s már mehet is a hűtőszekrénybe legalább 2 órára.

Mielőtt felszolgálnánk, érdemes flancosan feldíszíteni. Tegyünk rá tejszínhabot, szórjuk meg reszelt étcsokoládéval, kakaóporral, némi őrölt kávéval, vagy akár fahéjjal, tuningoljuk tovább babapiskótával, keksszel, hintsük meg egész kávészemekkel. A lényeg, hogy játsszunk el bátran a kávé világához illő ízekkel, valamint a kávé sötétje és a tejszín világossága által alkotott kontraszttal.

Tehát olyan édességgel van dolgunk, ami igazán különleges ízélményt nyújt, ínyenceknek tökéletes. Ha kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy francia desszertet teszünk vendégünk elé, higgyük el, hatalmas várakozással fogják fogadni a krémet, ám az első falat után az elismerés sem fog váratni magára. Ráadásul látványnak sem utolsó, egy szelet házi sütemény alternatívájaként felettébb elegáns megjelenésével ünnepivé varázsolja az egyébként nem túl jeles alkalmakat is.