Édes-csípős ízkavalkád

Nagyon szeretem az olyan ételeket, amikor egy tepsiben vagy egy fazékban rengeteg, aromás-illatos hozzávaló kerül egymással közeli ismeretségbe, s végeredményként az önmagukban is különleges ízek valami egészen új, egyedi és persze ellenállhatatlan étket hoznak össze. Egyszerűen és gyorsan összedobható fogások ezek, amelyek a sütés vagy főzés közben utánozhatatlan illatukkal belengik a konyhát, majd amikor végre az asztalra kerülnek, látványnak sem utolsók. Ez az édes-csípős, mézes-biralmás-citrusos csirkecomb is, amit most bemutatok Nektek, egy ilyen ínyencség.

Igazi téli csemege, hiszen nálunk most van a narancs szezonja, és talán birsalmából is akad még egy pár darab. Ugyanakkor a mediterrán fűszerek némileg nyáriassá varázsolják az ételt, tehát nagyon nem mindennapi összeállítás ez, ahogyan utaltam rá, valóságos ízkavalkád.

Az eredeti receptet pár hónapja egy magazinban találtam, majd saját ízlésem és ötleteim alapján tuningoltam felejthetetlen vacsorává. Az arányok és a hozzávalók elég szabadon változtathatók, így ki-ki a saját szája íze és az épp rendelkezésre álló alapanyagok szerint idomíthatja. A kiindulási pont egyébként az, hogy a csirkét mindenki szereti, ám önmagában nincs túl meghatározó, erős íze, ezért tanácsos feldobni néhány kellemes, ízes baráttal. A társaságot jelen esetben gyümölcsök és fűszerek adják.

Első lépésben kezelésbe vesszük a húst, ami ezúttal csirkecomb, ugyanis az valamivel karakteresebb ízű, mint például a mell. Tehát személyenként kell egy comb, amit indulásként páccal kezelünk. Gyakran a hús az elkészítést megelőző éjszakát végig a páclében tölti, ám ez most kimarad, ezért is lehet olyan gyorsan, szinte az utolsó pillanatban nekilátni ennek az ételnek. Nos, a pác alapja az olaj, amiből én olívaolajat használtam, igen, persze, természetesen extra szűz verziót. Ehhez kell hozzáadni valamit, ami a csípős ízért felel: szárított és porrá zúzott chilit vagy – ahogyan én tettem – Erős Pistát. Nyilván utóbbinak házilag készített verziói is megfelelnek. A mennyiséget az határozza meg, mennyire csípős vacsorát szeretnénk, én mindenesetre 4 evőkanál olajhoz 1 teáskanál Pistát tettem. Kell továbbá paradicsompüré, olyan jó 1 teáskanálnyi abból is, só és bors, valamint, hogy hozzuk a névben feltüntetett édes jelzőt, méz, szintén úgy 1 teáskanálnyi. Ezeket alaposan összekeverjük, majd a megmosott és megszárított combokra kanalazzuk, amiket ez után kiolajazott tepsibe fektetünk.

Hogy azért valamennyi időt mégiscsak eltöltsön a hús a pácban ázva, ekkor látok csak neki a többi, tepsibe kerülő falat előkészítésének. A birskészlet utolsó darabjait megmosom, meghámozom, a magházat kivágom, a birseket feldarabolom és a combok mellé teszem. Akinek már nincs birsalmája a kamrában, használjon keményebb húsú almát vagy körtét. S aki idegenkedik a hús-gyümölcs kombótól, bevethet zöldségeket is, például sárgarépát.

Most jön a hagyma és hű cimborája, a fokhagyma. Meghámozzuk és feldaraboljuk őket, nem kell nagyon vacakolni velük, épp csak olyan kényelmes darabokra, a fokhagymát pedig elég csak gerezdekre szedni, s már mehetnek is a hús meg a birs mellé-közé.

Ezután lépnek színre a citrusfélék, amik egy kis egzotikus színezetet kölcsönöznek az ételnek. Ezek előkészítésével kell a legkevesebbet bajlódni: egy citromot és egy narancsot alaposan megmosunk, majd úgy, ahogy van, héjastól, felnegyedelünk (na jó, én a narancsot speciel nyolcba hasítottam), és mehetnek is a tepsibe. Egy másik narancs levét pedig egyenesen az egész tetejére facsarjuk.

Mielőtt a sütőbe tolnánk művünket, még néhány fűszerrel tovább cifrázzuk: rozmaring és kakukkfű megy a tetejére, ha lehet, friss verzióban. Legeslegutolsó lépésként én a maradék páclét is rácsurgatom (lásd kép), majd irány a sütő, ahol úgy 200 fokon 40-45 percre van szüksége. A rozmaring illata már a legelső perctől szétárad a konyhában, később összetettebbé és egyre étvágygerjesztőbbé válik a terjengő illat.

Köretként valami egyszerű és könnyű való hozzá, ami nem veszi el a főszerepet a csirkétől, hanem csak finom hátteret nyújt neki. Párolt rizs vagy vegyes idénysaláta például tökéletes. S már kerülhet is az asztalra a tepsire való ínycsiklandó finomság, hogy a combok mellé mindenki kedve szerint pecázzon magának ínyenc falatokat. Jó étvágyat!