Teacsillag

Sok-sok évvel ezelőtt nagy szenvedélyem volt a hajtogatás, s bár ez a korszakom már elmúlt, néhanapján ismét papírt ragadok, ha valami kisebb díszre, ajándékra van szükségem. Az egyik legkézenfekvőbb alapanyag ehhez a technikához az a valószínűleg minden háztartásban megtalálható papírféle, amivel egyébként úgysem nagyon kezdenénk semmit: a teatasak.

Ma már annyiféle teát lehet kapni, és soknak kifejezetten egyedi, színes, mintás, igazán csinos "ruhája" van, hogy szinte sajnálja az ember kidobni a kis papírzacskókat. Érdemes azonban gyűjteni őket (például egy üres teásdobozban), ugyanis ha összegyűlt úgy 6-8 darab, nekifoghatunk egy gyorsan és egyszerűen elkészíthető csillagmotívum meghajtogatásának. Az eredmény egy, leginkább talán kaleidoszkóphoz hasonló, szép, kerek minta.

Millió minta létezik, és számos könyv kapható a témában. Külföldön akkora irodalma van ennek az egyszerű technikának, hogy különböző stílusokra (pl. kelta ;) ) szakosodott kötetek állnak az alkotni vágyók rendelkezésére. Ám nem kell feltétlenül nagy költségekbe vernie magát az embernek, az interneten is rengeteg minta lelhető fel. Pédául ez egy kifejezetten egyszerű módszer, amivel lehetetlen kudarcot vallani, s a képeknek köszönhetően még angoltudás sem kell a megértéséhez.

Az egyes metódusok abban általában megegyeznek, hogy a teatasakot a hajtogatás előtt formára kell szabni (leggyakrabban négyzet alakúra, de előfordulhat háromszög és téglalap is), majd természetesen ugyanazzal a módszerrel kell elkészíteni bizonyos számú elemet, amiket aztán vagy egymásba csúsztatva vagy egymáshoz ragasztva rögzítünk. A leírások általában mindig ugyanolyan színű teatasakok használatát javasolják, hiszen ezek a papírok már önmagukban is mintásak, tarkák.

Én a magam részéről még hozzáteszem, hogy a nem 3D-s darabokat érdemes pár napig néhány nehéz, vaskos könyv alatt préselni, úgy sokkal szebbek lesznek.

S hogy mire használhatjuk fel a kész csillagokat? Például készülhet a segítségükkel egyedi, személyes képeslap, meghívó, ültetőkártya, díszdoboz, könyvjelző, felhasználhatjuk az ajándékok csomagolásához, de kerülhet egy képkeretre is. Különlegessé tehetjük vele noteszünket, naplónkat, fényképalbumunkat is. Az én csillagaim mindenesetre jelenleg a hűtőszekrényt díszítik, mert úgy érzem, eredetüknél fogva ezek az apróságok a konyhában vannak a legjobb helyen a lakáson belül. De ha már konyha, felfűzhetjük őket fonalra vagy damilra is, és kerülhetnek az ablakba függődísznek.

Ugye milyen sokoldalú? És az alapanyag mindig kéznél van, az elkészítés meg hihetetlenül gyors és egyszerű. A minták sokfélesége pedig elképesztő, sosem kell ugyanazt a darabot kétszer meghajtogatni. Muszáj kipróbálni!

Édes-csípős ízkavalkád

Nagyon szeretem az olyan ételeket, amikor egy tepsiben vagy egy fazékban rengeteg, aromás-illatos hozzávaló kerül egymással közeli ismeretségbe, s végeredményként az önmagukban is különleges ízek valami egészen új, egyedi és persze ellenállhatatlan étket hoznak össze. Egyszerűen és gyorsan összedobható fogások ezek, amelyek a sütés vagy főzés közben utánozhatatlan illatukkal belengik a konyhát, majd amikor végre az asztalra kerülnek, látványnak sem utolsók. Ez az édes-csípős, mézes-biralmás-citrusos csirkecomb is, amit most bemutatok Nektek, egy ilyen ínyencség.

Igazi téli csemege, hiszen nálunk most van a narancs szezonja, és talán birsalmából is akad még egy pár darab. Ugyanakkor a mediterrán fűszerek némileg nyáriassá varázsolják az ételt, tehát nagyon nem mindennapi összeállítás ez, ahogyan utaltam rá, valóságos ízkavalkád.

Az eredeti receptet pár hónapja egy magazinban találtam, majd saját ízlésem és ötleteim alapján tuningoltam felejthetetlen vacsorává. Az arányok és a hozzávalók elég szabadon változtathatók, így ki-ki a saját szája íze és az épp rendelkezésre álló alapanyagok szerint idomíthatja. A kiindulási pont egyébként az, hogy a csirkét mindenki szereti, ám önmagában nincs túl meghatározó, erős íze, ezért tanácsos feldobni néhány kellemes, ízes baráttal. A társaságot jelen esetben gyümölcsök és fűszerek adják.

Első lépésben kezelésbe vesszük a húst, ami ezúttal csirkecomb, ugyanis az valamivel karakteresebb ízű, mint például a mell. Tehát személyenként kell egy comb, amit indulásként páccal kezelünk. Gyakran a hús az elkészítést megelőző éjszakát végig a páclében tölti, ám ez most kimarad, ezért is lehet olyan gyorsan, szinte az utolsó pillanatban nekilátni ennek az ételnek. Nos, a pác alapja az olaj, amiből én olívaolajat használtam, igen, persze, természetesen extra szűz verziót. Ehhez kell hozzáadni valamit, ami a csípős ízért felel: szárított és porrá zúzott chilit vagy – ahogyan én tettem – Erős Pistát. Nyilván utóbbinak házilag készített verziói is megfelelnek. A mennyiséget az határozza meg, mennyire csípős vacsorát szeretnénk, én mindenesetre 4 evőkanál olajhoz 1 teáskanál Pistát tettem. Kell továbbá paradicsompüré, olyan jó 1 teáskanálnyi abból is, só és bors, valamint, hogy hozzuk a névben feltüntetett édes jelzőt, méz, szintén úgy 1 teáskanálnyi. Ezeket alaposan összekeverjük, majd a megmosott és megszárított combokra kanalazzuk, amiket ez után kiolajazott tepsibe fektetünk.

Hogy azért valamennyi időt mégiscsak eltöltsön a hús a pácban ázva, ekkor látok csak neki a többi, tepsibe kerülő falat előkészítésének. A birskészlet utolsó darabjait megmosom, meghámozom, a magházat kivágom, a birseket feldarabolom és a combok mellé teszem. Akinek már nincs birsalmája a kamrában, használjon keményebb húsú almát vagy körtét. S aki idegenkedik a hús-gyümölcs kombótól, bevethet zöldségeket is, például sárgarépát.

Most jön a hagyma és hű cimborája, a fokhagyma. Meghámozzuk és feldaraboljuk őket, nem kell nagyon vacakolni velük, épp csak olyan kényelmes darabokra, a fokhagymát pedig elég csak gerezdekre szedni, s már mehetnek is a hús meg a birs mellé-közé.

Ezután lépnek színre a citrusfélék, amik egy kis egzotikus színezetet kölcsönöznek az ételnek. Ezek előkészítésével kell a legkevesebbet bajlódni: egy citromot és egy narancsot alaposan megmosunk, majd úgy, ahogy van, héjastól, felnegyedelünk (na jó, én a narancsot speciel nyolcba hasítottam), és mehetnek is a tepsibe. Egy másik narancs levét pedig egyenesen az egész tetejére facsarjuk.

Mielőtt a sütőbe tolnánk művünket, még néhány fűszerrel tovább cifrázzuk: rozmaring és kakukkfű megy a tetejére, ha lehet, friss verzióban. Legeslegutolsó lépésként én a maradék páclét is rácsurgatom (lásd kép), majd irány a sütő, ahol úgy 200 fokon 40-45 percre van szüksége. A rozmaring illata már a legelső perctől szétárad a konyhában, később összetettebbé és egyre étvágygerjesztőbbé válik a terjengő illat.

Köretként valami egyszerű és könnyű való hozzá, ami nem veszi el a főszerepet a csirkétől, hanem csak finom hátteret nyújt neki. Párolt rizs vagy vegyes idénysaláta például tökéletes. S már kerülhet is az asztalra a tepsire való ínycsiklandó finomság, hogy a combok mellé mindenki kedve szerint pecázzon magának ínyenc falatokat. Jó étvágyat!

Arany nyaklánc

Jelentem: visszatértem! Reményeim szerint mostantól ismét a régi rendszerességgel állok elétek egy-egy újabb ötlettel, szépséggel :)




Ezúttal egy hihetetlenül gyorsan és egyszerűen elkészíthető, és mostanában nagyon divatosnak tekinthető kiegészítőt hoztam. Ezt a láncot egyrészt egy már meglévő, készen vásárolt darab, másrészt pedig az ünnepek alatt nagyon gyakran használt aranyfonal ihlette, ugyanis ez utóbbit használtam fel hozzá. Igazán sokoldalúan hasznosítottam ezt a szimpla anyagot, nem? ;)

Én két, természetesen ugyanolyan hosszúságú darabot vettem alapul, de tetszés szerint több fonallal is lehet játszani, úgy az enyémnél bonyolultabb mintákat is lehet alkotni. A legjobb szerintem, ha eltérő méretű és formájú, ám azonos színvilágú gyöngyöket választunk, de aki kifejezetten vidám, bolondos ékszerre vágyik, tarkabarka összeállítást is készíthet. A magam részéről ezúttal egy arany-bronz-borostyán kompozíció mellett tettem le a voksomat.

Maga a minta is egyéni ízlés, illetve a rendelkezésre álló gyöngykészlet függvénye, amint látható, az enyém sem egy túl komplikált elrendezés. De nem is muszáj szabályszerűségekben gondolkodni, igen jól mutathat az esetlegesen alakuló minta is, amikor egyszerűen az a gyöngy következik, ami épp a kezünkbe kerül. Sőt, egyszerre, egymás mellé akár több gyöngyöt is fel lehet fűzni, tehát például a nagyobbak elé és mögé közvetlenül (azaz a csomók közé) egy-egy kisebb gyöngyöt is tehetünk.

A technika egyszerű csomózás, ami a két fonallal nem nagy mutatvány. A nagyobb gyöngyökön mindkét szálat átvezettem, a kisebbek esetében csak az egyiket. A lényeg, hogy gondosan kössük meg a csomókat, hogy biztosan ne bomoljanak szét és szorosan tartsák a helyükön a gyöngyöket, hogya azok ne liftezzenek a fonálon, mert így szép. A végső rögzítés ugyancsak csomóval történik.

Ugye milyen egyszerű? Ajándéknak is kiváló, de saját részünkre is készíthetünk ilyen láncot, akár a szivárvány minden árnyalatában, hogy minden nap feltehessük az aktuális öltözetünkhöz illő darabot.

Régies dobozka

Sokan gyűjtik a különböző mintájú, méretű, stílusú fémdobozokat, s az igazat megvallva, én is nagyon szeretem ezeket a tárgyakat, mert nem csak praktikusak és időtállók, hanem gyakran valóban nagyon csinos darabok. Számos konyha díszére válhat a polcok, szekrények tetején sorakozó, egyre bővülő dobozkollekció.

Éppen ezért, amikor szembetalálkozom egy-egy ideális méretű, jól hasznosítható fémdobozzal, aminek a mintája azonban nem éppen a kedvemre való, igyekszem a kényszerű kidobás helyett a magam tetszésére formálni. Így járt a képen látható doboz is, amelyben évekkel ezelőtt egy fényképezőgép rejtőzött, benne minden szükséges kellékkel. Ám kívül a készülék képe és a gyártó cég logója "díszítette", ami nyilvánvalóan megfelelt a célnak, ám az én ízlésemnek és további terveimnek aligha.

A legegyszerűbb megoldás persze a doboz szimpla lefestése lett volna, egy adag akrilfesték gyorsan segített volna a helyzeten. Én azonban ennél egyedibb arculatot kívántam adni neki, így hát a klasszikus, s csaknem mindig beváló dekupázsolás mellett döntöttem.

Mint tudjátok, igencsak kedvelem a tengert idéző mintákat, ezért az itt használt szalvétából rögtön egy egész csomagot vettem. A kagylós-halas-csigás-uszadékfás-halászhálós papír tökéletesen illik a fürdőszobába. Mivel a szalvéta pontos méretre szabása, precíz illesztése számomra túl szabályosnak tűnt, ezért a papír szélét vágás helyett csak óvatosan téptem, hogy természetesebbnek, esetlegesebbnek hasson a minta, a szabadon maradt felületeket pedig a szalvétához illő világoskék és fehér festékkel fedtem be. Ecset helyett inkább szivaccsal vittem fel a festéket, a cél itt is a minél rusztikusabb hatás volt. A festékből néhány szabálytalan folt a szalvétára is került, hogy úgy tűnjön, a dobozról a használat során kopik a minta, s alóla előbukkan az eredeti, kékes alapszín.

Talán már túlzásnak tűnik, de én kifejezetten örülök az időközben, a fürdőszobai párának köszönhetően megjelent apró rozsdafoltoknak, amik tovább öregítik dobozkámat.

Akkoriban az egyébként fehér és szürke színekben pompázó fürdőszobámat több, hasonló mintájú tárggyal dobtam fel. Ugyanezzel a technikával fedtem be az évek során egyébként már enyhén sárguló, fehér, tükrös fürdőszobaszekrényt, egy másik tároló szekrényt, illetve néhány képet is készítettem. Ezeket később talán szintén megmutatom ;)

Aki kedvet kapott a fémdobozok ily módon történő átalakításához, nézzen körül otthon és a boltokban, elég sok minden kapható ilyen csomagolásban: kávé, tea, keksz, csokoládé és egyéb édességek, stb. Ünnepek táján különösen megszaporodnak a díszdobozban kínált finomságok, vásárláskor érdemes figyelembe venni tehát a doboz későbbi használhatóságát, ami nem csak saját lakásunk szép és hasznos kiegészítője lehet, de ajándéknak is kiváló!


Végül jöjjön egy szolgálati közlemény: sajnos a következő 1-2 hétben nem tudom garantálni, hogy a szokott rendszerességgel tudom hozni az ötleteket, viszont aki szívesen olvasna tőlem valamit addig is, ajánlom azt az oldalamat, amit sokan valószínűleg már ismertek: a Floralia ugyan alapvetően más jellegű blog, mint ez, hiszen egy történet szálait szövögetem ott, de akinek tetszik ennek az oldalnak a stílusa, szerintem azt a történetet is szeretni fogja! Nézzetek át oda is, bőven találtok ott olvasnivalót :)