2010. március 9., kedd

Tavaszi csokor

Hadd kezdjem azzal a jó hírrel, hogy amint látjátok, új ruhát kapott az oldal! Remélem, Nektek is legalább annyira tetszik, mint nekem. Szerettem volna egy olyan külsőt, ami egyedi, különleges és jól illik a blog jellegéhez, s egy segítőkész kolléganőm, Rita jóvoltából, meg is kaptam! Köszönöm, Rita, hihetetlenül kreatív vagy! :)



Most pedig térjünk rá egy újabb üde és tavaszi témára! Ha valaki szereti ezt az évszakot, annak oka általában a számtalan gyönyörű virág, s az általuk teremtett vidám, tarka hangulat, amire annyira ki vagyunk már éhezve a hosszú, hideg tél után. S amíg virágba borulnak a gyümölcsfák, ibolyaszőnyeg teríti be a mezőket és megjelennek az első színes szépségek a kertekben, miért ne ünnepelhetnénk a természet újraéledését egy nagy csokor gyönyörű virággal a lakásban? Szerencsére ehhez nem feltétlenül kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, számos áruház kínálja elérhető áron a virágcsokrokat, amiket könnyen feldobhatunk, hogy otthonunk fénypontjai legyenek.

Mivel ezúttal kifejezetten a tavaszi csokrokat tárgyaljuk, arra biztatlak Benneteket, hogy elsősorban tulipánt, jácintot, nárciszt válasszatok. Nagyon szépek egyébként a kisebb virágok is, úgy mint a krókusz, az ibolya, a hóvirág és a kankalin, ezekből apró kompozíciókat készíthetünk, egyfajta mini csokrokat, amiket persze ugyanolyan gonddal állíthatunk össze, mint nagyobb társaikat.

Visszatérve a tulipánra és a többiekre, nem kell feltétlenül egyféle virágban gondolkodnunk, ha több fajtát és több árnyalatot használunk, éppen olyan harsogóan tarka összeállítást kapunk, mint amilyen a tavasz is maga. A színeket aszerint is megválogathatjuk, hogy hova szánjuk a virágokat, vagy milyen hangulatot keltsen csodálójában. Nagyon szép lesz az eredmény, ha például sárga tulipánt sárga nárcisszal párosítunk, de megtörhetjük a kompozíciót néhány szál fehér jácinttal, s így egy nagyon elegáns csokrot fogunk kapni. Szenvedélyes, tüzes lesz az eredmény, ha piros, sárga, narancs tulipánokban gondolkodunk. Rózaszín és lila jácintokkal rendkívül nőies, romantikus hatást érhetünk el, ennek még finomabb verziója a rózsaszín-fehér duó. Ugyanakkor egy hatalmas csokor, a szivárvány minden árnyalatában pompázó jácint- vagy tulipáncsoporttal igen vidám díszt kreálhatunk.

De nem csupán virág kerülhet a csokorba, egyéb kiegészítőkkel is feldobhatjuk. Kézenfekvő a pillangó és méhecske figurák alkalmazása, ezeket pálcára tűzve vagy drót segítségével illeszthetjük a virágok közé. Ha pedig közeledik a húsvét, akár bárány- vagy csibedíszek is kerülhetnek a csokorba, de remek ötlet kifújt hímes tojásokat hurkapálcára húzva a virágok közé fogni. Kisebb csokrokhoz kiváló a fürjtojás, ami már önmagában is nagyon csinos a pettyes héjával.

Persze a csokor stílusától függően más kellékekkel is operálhatunk: a romantikusokhoz eljátszhatunk gyöngyökkel és flitterekkel, amiket felfűzve vezethetünk körbe a csokron. A rusztikus jellegű összeállításokhoz remekül passzol néhány madártoll, pihe (ezek festett verzióit is lehet használni más stílusú csokrokhoz, illetve nagyon elegáns, ha egy pávatollat fonunk a virágok közé ), de az is jó ötlet - különösen, ha konyhába kerül a csokor - ha néhány fűszernövénnyel dobjuk fel a kompozíciót, amik nem mellesleg illatukkal is szolgálnak. Remek választás például a bazsalikom vagy a rozmaring. Pár hét múlva pedig nyugodtan vegyünk akár gyümölcsfaágakat is a virágok közé, de az aranyeső is pompásan gazdagíthatja a csokrot.

Az sem mindegy, hogy milyen tartóba kerülnek a virágok, s ez leginkább a kompozíció jellegétől függ. Ha tarkabarka a csokrunk, a tartó húzódjon a háttérbe: egy egyszerű üvegváza vagy fehér kerámia tökéletes. Ám ha vidékies, country stílusú kiegészítőnek szánjuk színes csokrunkat (mondjuk a konyhaasztal közepére), válasszunk egy nagyobb, például pettyes bögrét, egyszerű agyagkorsót vagy éppen egy fémvödröt. Lágy, elegáns csokrokhoz egy színben harmonizáló váza vagy üveg illik a legjobban.

Végül egy utolsó javaslat: remek ihletet kaphatunk, ha átlapozunk néhány kertmagazint vagy akár csak körülnézünk kicsit a világhálón! ;)

2010. március 6., szombat

Nyuszis lapok


Tudom, ma már aligha küld bárki is hagyományos üdvözlőlapot ünnepek alkalmával, inkább megy a kör e-mail, viszont éppen ezért a saját kezűleg készített képeslap kifejezetten ajándékszámba megy, kiváló módja, hogy örömet szerezzünk szeretteinknek. Ráadásul egy ilyen lap méreténél és súlyánál fogva a világ túlsó felébe is könnyen eljutó ajándék, kedves apróság lehet a messzibe szakadt rokonoknak, barátoknak. Én most természetesen a közelgő húsvét alkalmából vettem elő a témát, hiszen lassan ideje feladni az üdvözlőlapokat.

A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb egy megfelelő méretű kartonlapot díszíteni, mert bár a boltokban kaphatók erre a célra készült papírok is, ám igazán nem nagy fáradság otthon kiszabni a kártyát. Ehhez méretet vehetünk egy régi képeslapról is. A papír szélét is cifrázhatjuk: vágjuk körbe cikk-cakk ollóval vagy óvatosan égessük hullámosra a papírszélt gyertyával (persze a kormot radírozzuk le róla utána).

S hogyan ékesítsük fel az előttünk álló felületet? Tetszés szerint rajzolhatunk vagy festhetünk rá húsvéti motívumot, ihletet magazinokból, képeslapokból, szalvétákból, csomagolópapírokból, interneten keresett képekből meríthetünk. (Nekem nagyon tetszenek a régi, "vintage" lapok, nem véletlenül tettem be most is egy ilyet ;) ) Ha ehhez nem tartjuk elegendőnek kézügyességünket, vágjuk ki/nyomtassuk ki a képet, s készítsünk neki cifra keretet, amit már egyszerű megfesteni vagy megrajzolni, de az általam olyannyira kedvelt kontúrmatricák is felhasználhatók hozzá. Továbbá szépen keretezhetjük a képet üveg kontúrfestékkel vagy csillámos ragasztóstifttel is.

Húsvéti képet egyébként több külön elemből is montázsolhatunk, jópofa eredmények születhetnek így. Válogassunk össze különféle tipikus húsvéti vagy tavaszi "kellékeket" (nyuszit, csibét, tojást, virágot, pillangót, stb.), s egy csinos háttérre ragasztva hozzuk létre egyedi ünnepi csendéletünket. Talán ez a technika rejti magában a leghumorosabb lehetőségeket, igazán vicces kreációk készíthetők így.

Szép az is, ha egyszerűbb motívumok különálló darabjait különböző színű, mintájú, textúrájú papírokból állítjuk össze. Vagy dekupázsolhatunk is egy szalvétából kivágott mintát a lapra, ekkor arra kell figyelni, hogy elegendő időt hagyjunk a száradásra, majd néhány vaskos könyv alatt préseljük kész művünket. Érdemes azt is észben tartani, hogy erre a célra inkább a vastagabb kartonok a megfelelők!

A leggyorsabb megoldás a már említett kontúrmatricák bevetése, ezekből is szép húsvéti motívumok kaphatók. Ha tovább akarjuk díszíteni a lapot, ki is színezhetjük a mintát, mintha a matrica egy kifestőkönyvből lépett volna ki. Használhatunk azonban természetes "matricákat" is: gyönyörűen mutatnak a préselt virágok, hiszen a virág tipikus tavaszi motívum. Ha azonban ezt a megoldást választjuk, érdemes jó előre felkészülni, s már előző nyáron, ősszel nekilátni a préselésnek, hogy ilyenkorra szép nagy katalógusunk legyen. Persze most is akad alkalmas virág (az ibolya például méreténél fogva is kiváló, úton-útfélen megtalálható, s itt-ott már most is nyílik), ám ne feledjük, hogy erre a műveletre is időt kell szánni!

S végül megemlítem az internet adta lehetőséget is: millió kész lapot találhatunk a világhálón, amit csak ki kell nyomtatni (bár előtte akár dolgozhatunk még rajta kicsit), s már küldhetjük is. Ehhez nem árt beszerezni megfelelő papírt sem, úgy lesz igazán szép. Itt találhattok pár ilyen lapot.

Ami azonban a legfontosabb: az itt felsorolt módszerek természetesen tetszés szerint kombinálhatók, a lehetőségeknek ezúttal is csak a fantázia szab határt!

2010. március 4., csütörtök

Primula


Nevéből adódik, hogy a primula, ismertebb verzióban kankalin az első tavaszi virágok egyike, amihez hihetetlen színválasztékban és általában olcsón juthatunk hozzá ezekben a hetekben, így érdemes pár cseréppel beszerezni, hogy egy kis színt csempésszünk otthonunkba.

A kankalin kedvenc virágaim egyike (bár igazi szívem csücske a vad verzió), amit igazából gyűjtök is, hiszen mindig lehet találni egy-egy újabb, különlegesebb árnyalatot a virágboltok és nagyáruházak kínálatában, amit egyszerűen nem lehet otthagyni. Mivel igazán nem foglal nagy helyet és nem is drága, nem olyan nagy beruházás akár több növényt is venni, s tarka kompozíciót kialakítani a lakás egy hangsúlyosabb pontján. Ehhez választhatunk egymással, illetve otthonunk színeivel harmonizáló árnyalatú virágokat, de nagyon jól mutatnak a tarkabarka összeállítások is, amik kifejezetten azt a harsány, bolondos hangulatot hozzák, amire a hosszú tél után már annyira vágyunk. De az sem rossz megoldás, ha más tavaszi virágokkal, például jácinttal, nárcisszal, tulipánnal társítjuk.

A legegyszerűbb megoldás, ha kaspókba állítjuk az új szerzeményeket. Nagyon jól illenek hozzájuk az élénk színű, mázas kerámiakaspók, amelyek mintegy visszhangozzák a virágok vidám színeit. Magunk is festhetünk szimpla agyagcserépből akrilfestékkel kaspót, amit aztán kedvünkre dekupázsolhatunk vagy mintásra pingálhatunk. Kaspó helyett azonban választhatunk akár egy régi bögrét is.

Ha inkább tavaszi jellegüket szeretnénk hangsúlyozni, válasszunk természetes anyagokat, s állítsuk kosárkába, egyszerű agyacserépbe, faládába, fémvödörbe a növényeket. Ezeket az anyagokat kombinálhatjuk is: nagyon jól mutat például, ha egy kisebb fémvödörbe helyezett kankalin köré, a vödör peremére egy vesszőkoszorút teszünk, vagy száraz füvekből magunk kanyarítunk koszorút köré, esetleg ha a virágok vidámságát állítanánk a középpontba, egy kevés színes szizálból is fonhatjuk a koszorút. Mindenesetre nagyon hatásos, ha némi mohával fedjük be a földet a növény körül, ez kiválóan erősíti a természetes jelleget.

Pálcára szúrt papír pillangókkal, apró fadíszekkel is ékesíthetjük a virágokat, s ha elérkezik a húsvét, kis tojásokkal, nyuszi- és csibefigurákkal varázsolhatjuk ünnepivé, s akár a húsvéti asztal díszévé a kankalint.

Ám aki tartózkodna a harsány színektől, annak sem kell a primulát kiutasítania a lakásából: gyönyörű fehér, krémszínű, világoszöldes árnyalatok is kaphatók, amik világos színű cserépben nagyon elegánsan mutatnak, de a modernebb hatás kedvéért némi üveggyönggyel vagy fehér dekorkaviccsal is tovább cifrázhatjuk.

Szokatlan, de nem lehetetlen, sőt, nagyon szép, ha önmagában vagy más virágokkal együtt csokorba, koszorúba fonjuk a kankalint.

Ezután már nincs más dolgunk, mint hogy rendszeresen lecsípkedjük a hervadt virágokat, hogy minél dúsabb virágzásra biztassuk, illetve hogy gondoskokodjunk az ideális vízellátásról.

Sokoldalúsága mellett a kankalin másik tulajdonsága, amiért annyira szeretem, a tartóssága: ha végleg elvirágzott és enyhe már az idő kinn, egyszerűen csak költöztessük ki a kertbe, s mivel tulajdonképpen egy évelővel van dolgunk, jövő tavasszal ismét megörvendeztet bennünket virágaival. Sőt, az évek során egyre jobban terjeszkedik majd, így később tőosztással könnyedén szaporíthatjuk is. Ugye, hogy muszáj beszerezni legalább egyet? ;)

2010. március 2., kedd

Az első hímes


Hát, ez is elérkezett. Immár második napja tart hivatalosan a tavasz, s azt hiszem, az idei, különösen hosszúra és hidegre sikerült tél után, mindannyian ki vagyunk már éhezve a napsütésre, a vidám madárdalra, a virágzó gyümölcsfákra, a végtelen zöld mezőkre, az erdei ibolyaszedésekre, a táncoló pillangók látványára... Bár ezek közül többre még várni kell pár napot-hetet, miért ne uralkodhatna el attól még rajtunk a tavaszi hangulat? S lassan megkezdhetjük készülődésünket az évszak legnagyobb ünnepére, a húsvétra is.

Nálunk a húsvét közeledésének egyik legbiztosabb jele, hogy elkezdenek gyűlni a konyhában a kifújt tojások. A várható locsolók számától, dekorációs terveinktől és a tojásfelhasználási szokásainktól függően talán nincs még korán félretenni a tojáshéjakat, amelyekből olyan gyönyörűségeket varázsolhatunk, amik sok húsvét múlva is teljes szépségükben fognak ragyogni.

Én igyekszem minden évben kiválasztani egy bizonyos módszert, amely alapján, mondjuk úgy, a vip-locsolók ajándékait elkészítem. Volt már dekupázsolt, textillel díszített, gyöngyökkel ékesített, aranyfestékkel cifrázott, stb. tojás az évek során, amiket aztán lehet gyűjteni, s persze minden évben a tojásfára akasztani. Így kellemes emlékidézésnek sem utolsó a húsvét előtti napokban a pár rügyező-virágzó ág feldíszítése. Az idei technikáról még nem döntöttem, bár vannak elképzeléseim, ám egyelőre egy nemrég készült alkotást mutatok be nektek.

Ennek a hímes tojásnak az elkészítése egyáltalán nem bonyolult, s az alapozó festés több időt vesz igénybe, mint maga a díszítés. Amint látjátok, elég egyedi árnyalatban pompázik a tojás, el is árulom a titkot: körömlakk. Bizony, a tojásfestéshez kiválóan felhasználható a női kelléktár eme darabja! A körömlakk mellett szól, hogy rendkívül sok, gyönyörű árnyalatban lehet kapni, és ha nem ragaszkodunk valamilyen neves márkához (miért is tennénk, amikor "csak" egy tojásról van szó?), nem is nagy beruházás, de remekül hasznosíthatók ily módon azon lakkok is, amikre már ráuntunk, vagy csak otthon derült ki, hogy annyira mégsem a szívünk csücske az árnyalat. A kis ecsetnek köszönhetően pontosan dolgozhatunk, a száradási idő pedig igazán nem sok, bár ajánlott türelmesen kivárni, amíg biztosan megszárad. A legjobb két rétegben felvinni. Legszebben a csillámos és fémes hatású lakkok mutatnak, de érdemes kísérletezni egy darab törött tojáshéjon a munka megkezdése előtt, mert ezen a felületen más árnyalatot ölthet a lakk, mint ahogy már megszokhattuk tőle.

Tehát, ha kész a lakkozás (tetszés szerint csillogó fedőlakkot is alkalmazhatunk befejezésként), tovább játszunk a tojással. Innen sokfelé ágazhat az út, én ebben az esetben azokat a kontúrmatricákat alkalmaztam, amikről már karácsony előtt meséltem Nektek. Segítségükkel pár másodperc alatt felékesíthetjük a tojást, s a minta csakis a rendelkezésünkre álló matricakészlettől és fantáziánktól függ.

Ám akinek kedve tartja, a matricázás helyett ragaszthat gyöngyöket vagy strasszokat a tojásra, körbefonhatja dróttal (ami tökéletes kiegészítő a fémes fényű lakkokhoz), textilszalagokkal, vagy, a lakk extravagáns hatását ellensúlyozandó, egyszerű és természetes raffiával vagy fonallal. Végül az akasztást én raffiaszalaggal oldottam meg, a tojás alján egy színben passzoló, kicsi gyönggyel rögzítve.

Kezdetnek ennyit a húsvét témakörhöz, ami a következő másfél hónapban biztosan az egyik fő téma lesz az oldalon. Természetesen a tojásdíszítés kérdése is többször vissza fog még térni, ám addig is, ha gondoljátok, osszátok meg velem hímes tojásos ötleteiteket! :)